Page 49 [49]
KOKUGAKU -— A JAPÁN KULTURÁLIS IDENTITÁS KORA ÚJKORI MEGFOGALMAZÁSA
tetteire helyezte a hangsúlyt." Jamaga Szokó (1622-1685) ilyen indíttatással a
busi réteg számára dolgozta ki az erkölcsös élet alapvetését írásaiban," amelye¬
ket aztán Busidó, azaz A harcos útja kifejezéssel egyesítettek: az önfegyelem
és a hűség hangsúlyozása a szamuráj etika alapvető eleme lett. A különböző
konfuciánus és neokonfuciánus, illetve az azt kritizáló tudósok közül többen is
voltak (különösen Ogjú Szorai), akik a kokugaku tudósok munkásságára is nagy
hatässal voltak.? Itö Dzsinszai (1627-1705) és Ogjü Szorai (1666-1728) a 17. szä¬
zad végén a konfucianizmus új filozófiai és filológiai iskoláit teremtették meg.
A neokonfucianizmustöl indultak, de végül egy új konfuciánus metodikának,
az , ősi tudomány"-nak (kogaku) úttörő művelői lettek." Kiindulópontjuk szerint
minden helyes szövegmagyarázat és értelmezés csakis a nyelvi és diskurzusbé¬
li változások figyelembevételével történhet. Mivel a neokonfucianizmus az ősi
szövegeket az akkori jelen fogalmaival értelmezte, ez a kogaku szerint az eredeti
értelem félreértéséhez, téves magyarázatához vezetett, így nem fogadták el a
neokonfuciánus tanokat. Itó Dzsinszai elutasította a korabeli (kínai) univerzá¬
lis morális racionalizmust, miszerint az univerzumot és az emberi erkölcsöt is
a ri kozmikus alapelv irányítja, és az ember saját képességének tulajdonította
az erény kifejlesztését, amelyet az egyén saját belső erőfeszítéseivel érhet el."
A konfucianizmus eredeti értelmének, lényegének feltárásához az eredeti szö¬
vegek filológiai vizsgálatát tartották célravezetőnek, abból a korból, amikor még
a különböző irányzatok nem kezdték magyarázatokkal elfedni vagy félreértel¬
mezni a konfuciánus tanokat. Ogjú Szorai ebbéli igyekezetében az eredeti kon¬
fuciánus szövegek lényegét a korabeli kínai nyelv ismeretében próbálta feltárni,
iskolája (kobundzsigaku) a régi szövegek valódi jelentésének tanulmányozását
jelentette, ami miatt a későbbi kokugaku mozgalom egyik előfutárának is tekint¬
hető.? Az Edo-kori gondolkodás megváltozása, annak kezdete többek szerint
egyértelműen Ogjú Szorai munkásságához köthető." S bár némi vita létezik az
7 Uo., 141-143.
8 Uo., 142.
Masao Maruyama: Studies in Intellectual History of Tokugawa Japan, Princeton University
Press, Tokyo University Press, 1974, 135-177.
Susan L. Burns: Before the nation: Kokugaku and the Imagining of Community in Early Modern
Japan, Durham, Duke University Press, 2003, 51.
11 Szabó: Shushigaku, 141.
Uo., 142. Ezt a későbbi kokugaku tudósok nem ismerték el, az irányzat alapítójának egyértelműen
Keicsút nevezték meg. Motoori Norinaga indulatosan fejtette ki Tamakacuma művében, hogy
,hogyanis lehetne a kokugaku eredetének a konfuciánus gondolkodást tekinteni?" Peter Nosco:
Remembering Paradise: Nativism and Nostalgia in 18th Century Japan, Cambridge, Massachu¬
setts — London, Harvard University Asia Center, 1990, 60-61.
B Szabó: Shushigaku, 142.
+ A7 +