Oldal 10 [10]
ELőszó
képzésben, a bölcsészképzés mellett japán szakos nyelvtanárképzéssel indult.
A szak akkreditációja egy több lépcsőből álló, hosszabb folyamat volt, amely¬
nek végén mind a japán szakos bölcsész-, mind a japán szakos tanárképzésünk
megkapta a végleges akkreditációt. Ez nem sokkal azt megelőzően történt, hogy
megszűnt az osztatlan képzés, a hazai egyetemi képzésben bevezetésre került a
bolognai rendszerű kétszintű képzés alap- és mesterképzéssel, így az akkreditá¬
ció folyamata újraindult. Sikeresen vettük ezt az akadályt is, és az új, hároméves
keleti nyelvek és kultúrák alapszak japán szakiránya, valamint a japanológia
mesterképzési szakunk is akkreditált szakként működhetett tovább. Terveink
között szerepel a japántanár-képzés újraindítása is.
A mennyiségi és minőségi növekedés, a hallgatói létszám ugrásszerű növe¬
kedése, az oktatói létszám és a képzési tartalom bővülése más szervezettséget
kívánt meg, szervezeti változtatásokkal is járt. Túlléptünk a tanszéki kereten, és
a korábbi Japán Tanszék helyébe a Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete, ezen belül
a Japanológia Tanszék lépett. A mennyiségi növekedés és a szervezeti változások
mellett igyekeztünk megtartani azokat az értékeket is, amelyek a még kisebb lét¬
számú évfolyamok esetében lehetővé tették a személyesebb odafigyelést. Többek
között éppen ezért jött létre az évfolyam-felelősi rendszer.
Kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy a képzésünkben minél több választási
lehetőséget biztosítsunk hallgatóink számára. Így volt ez az osztatlan képzésben
is, amelyben a japán nyelv- és stílusgyakorlatok mellett a szakstúdiumok között
szerepelt nyelvészet, irodalom, történelem, klasszikus japán nyelv, japán társa¬
dalomtörténet, japán gazdaság, művészettörténet és a tanárképzésben a japán
nyelv oktatásmetodikája. Az osztott képzés japán szakirányán a választható spe¬
cializációk keretében a hallgatóknak lehetőségük van rá, hogy érdeklődésüknek
megfelelően japán történelem- és kultúrtörténettel, japán társadalomtörténettel,
japán irodalomtörténettel és nyelvészettel, kelet-ázsiai kultúrával, fordítástudo¬
mánnyal foglalkozzanak behatóbban, emelt óraszámban. A japanológia mester¬
képzési szakon az alapképzés specializációira épülnek a választható modulok,
nyelvtudományi, irodalomtudományi és történettudományi modul, valamint
a KRE bölcsészkarán megindult a fordítói szakirányú továbbképzés is. Az osz¬
tatlan képzésben a kínai nyelv még szabadon választható tárgy volt, az osztott
képzésben lett kötelező egy másik keleti nyelv tanulása, és erre építve indítot¬
tuk el a 2013/14-es tanévben a Kínai nyelv- és kultúraismeret specializációnkat.
A kínai nyelv mellett 2017 óta már a koreai és a modern perzsa nyelv is vá¬
lasztható. Azt, hogy ilyen széles spektrumot ölelhet fel a képzésünk, annak kö¬
szönhetjük, hogy oktatóink kutatási területei lefedik mindezeket a területeket.
A japanológia terén: Japán modern kori és kora újkori története, eszmetörténet,
magyar-japán kapcsolattörténet, mai japán társadalom, társadalomtörténet,
“Se