OCR
Csenkeszfai Poóts András magyar fordítása hosszas várakozás után tud csak bejutni Lucretia házába. Az asszony a nehéz kapu okozta megerőltetéstől elájul, a kétségbeesett Eurialus pedig könnyeivel élesztgeti. Piccolomini szövegében az élénkítőként használt rózsavizet említi, és a Pataki Névtelen fordítása is ezt tükrözi. Csenkeszfai Poóts azonban a forrásában álló rosarum aguis olvasatot aktualizálva ízelítőt ad saját kora szokásaiból, amikor rózsavíz helyett az 6 Lucretiäja aranyvizet kap sziverösitöül. A Czuczor-Fogarasi-fele szötär szerint”” ez nem mas, mint a Danziger Goldwasser, vagyis az a 40 szazalékos alkoholfoku, huszonhárom karátos aranylemezkéket is tartalmazó gyógynövényes pálinka, amelyet 1598 óta Danzig/Gdaúsk városában gyártottak. , At sic fatus lacrimarum flumine super frontem et mulieris tempora pluit. Ouibus tamguam rosarum aguis excitata mulier, quasi de gravi somno surrexit [...]. Pataki Névtelen: IV. 127. Mintha rózsavízzel megöntözték volna, az asszony felserkene, / Mint nehéz álomból felocsúdott ember, szemeit felemelé.”*” Csenkeszfai Poöts: Akkor, tapogatvän hideg tetemeit; Zápor-esső módra, hullatja könnyeit, S mint egy arany-vizzel, élesztvén ereit: Fel-ébred; s álmosan, felveti szemeit." A következő három idézet már arra példa, hogy a Pataki Névtelen és Csenkeszfai Poóts forrásai sok hasonlóságuk ellenére néhány lényeges ponton eltérnek egymástól, és ez megmutatkozik a fordításokban is. Mint a fejezet első részében bemutattam, Csenkeszfai Poóts fordítása a latin szöveghagyomány Baccarus-csoportjába tartozik. A históriás ének forrása, Oporinus kiadása azonban az adott helyen?" Piccolomini szerzői szándékával egyezően Pacorusként említi a férfit, és így találkozunk vele a Pataki Névtelennél is: , IV. I. Egy Pacorus nevű tisztes ifjú legény Pannóniából vala.""? Fentebb szintén volt már szó a Baccarus-csoport egy másik jellemzőjéről, a lűd király, Candaules nevének Tandali alakjáról. A Pataki Névtelen azonban ez esetben is a történetileg helyes, Oporinusnál talált alakot követi: , III. 115-116. Én az libiai királyné asszonyt is nem mondom szebbnek annál // Nem csudálom én azt, ha Kandaulis 367. Aranyvíz, (arany-víz) ösz. fn. Szűrt lél, melyben vert aranylemezkék uszkálnak, milyet különösen Danzig városában készítenek. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotaraczuczorfogarasi-55 BEC/a-56C80/aranyviz-575A6/ Maré 2018, 295. ,Es így szólva könnyek áradatával öntözte az asszony arcát és homlokát. Amelyektől, mintha rózsavízzel öntözték volna az asszonyt, mint egy nehéz álomból magához tért." 369 RMKT XVI/9, 450. 370 CsENKESZFAI Poorts 1791, 141. 371 Cousin 1554, 454. A toväbbiakban: Oporınus 1554. 32 RMKT XVI/9, 437. 368 155