Oldal 132 [132]
Francesco Barlattani kéziratos olasz fordítása 1666-ból
mss Q, Vc, Me, M, Mk, Mj, Ms,
MI, WOs, WUn2 [eredetileg: viso]
2. Eurialo visa Lucrecia
A negyedik szöveghely arról tanúskodik, hogy Barlattani forrásában nem volt meg
egy mondat Eurialus panaszkodásából, aki az első randevú alkalmával egy ládába,
majd az ágy alá bújva rejtőzködik Lucretia férje elől. A belső monológból pontosan Is¬
ten megszólítása hiányzik, úgy, ahogyan számos latin szövegtanúból is: 251v , Eccomi
giá ridotto allultimo dei miei giorni. Che mi é giovato l’aver udito delle fallerie
donnesche, se hon ho saputo guardarmene.”*® Latinul: Ecce, venit dies meus. /5
Nemo me adiuvare potest, nisi tu, Deus meus.] Audieram sepe mulierum fallacias neque
declinare scivi.”*° A domus-csoport tagjai közül csak néhányban jelentkezik ugyanez
a lacuna, a többségükben azonban, amelyek négy alcsoportot alkotnak, kisebb-na¬
gyobb változtatásokkal benne van Eurialus felfohászkodása:
Ecce venit dies meus. /6 Nemo me
adiuvare potest, nisi tu, Deus meus).
Audieram
mss Ma, Ricc, FiC, Bp2, Va, RCo,
RCa, CV3, CV4, Tr1, N, P2 [vissza¬
pótolja ezt a részt a másik kéz a mar¬
gón], Ps2, Ps4, Ps7. H 225, H 234, H
237, C 64, C65, R 3, R4, BMC IV.
44, Bázel 1545
Ellenben:
1. Ecce venit dies meus. Nemo me
adiuvare potest, nisi tu, Deus meus.
Audieram
mss Bp1, Vc, Mg, Mh, Mk, Mj, Mr,
Mü, Ms, MI, CV1, Tr2, Tr3, Ox,
P1, Ps1, Ps3, Ps5, Ps6, Gi. H 151, H
154, H 156, H 157, H 158, H 160, H
213, H 214, H 215, H 216=C 61, H
217, H 218, H 219, H 221, H 222, H
226, H 228, H 231, H 232, H 233,
H 235, H 236, H 239, H 240, P 157,
RSuppli, C 59, C 68=P 155, C 69, C
70, C 71, C 72 [advenit dies], Velen¬
ce 1504, Lyon 1505, Velence 1514,
Velence 1515, Lyon 1518, Bázel 1551,
Bázel 1554, Bázel 1571
305 Íme, elérkeztem az utolsó napomhoz. Ugyan mi hasznomra volt, hogy hallottam a nők csalfaságáról, ha nem
tudtam magamra vigyázni."
306 V5. MÂTÉ 2018a, 275. ,Îme, eljôtt az utolsó napom. [ő Senki nem segíthet rajtam, hacsak te nem, Istenem.]
Sokszor hallottam az asszonyi csalfaságról, mégsem tudtam elkerülni."
130