OCR
Az angol fordítások áttekintése A fent felsorolt művek közül E. J. Morrall nyomán részletesen foglalkoztam az 1553-as anonim prózafordítással, valamint William Braunche 1596-ban megjelent munkájával. Az 1553-as névtelen fordítás az X-ágba tartozó, a H 236 kiadáshoz nagyon hasonló, de azzal nem teljesen azonos latin szöveg alapján készült. A William Braunche által 1596-ban közreadott angol fordítás pedig az Y-ágban található domus-csoport egy ismeretlen, valószínűleg kéziratos példányán alapult. Ez utóbbi szövegről azóta egy közös tanulmányt is megjelentettünk Maczelka Csabával, aki a Braunche név irodalmi álnév jellege mellett érvelt, és részletesebben foglalkozott a szöveg euphuisztikus stílusával."" A jelen kötetben további két anonim angol fordításról (kiad. 1515 és 1708), valamint Charles Aleyn munkájáról lesz még szó. A fenti listában 3. számon felsorolt, 1570 körülre datált verses fordításból csak egyetlen ív két töredéke maradt fenn, így az angol szakirodalom sem foglalkozott vele. Elvileg létezhetett egy Shakespeare tollából származó dramatizált angol feldolgozás is, ami azonban csak kikövetkeztetett adat, a szakirodalom kételkedik benne, hogy a szöveg valóban az avoni hattyú munkája lett volna." Mivel az adatok az 1620-80-as évekből származnak, amikorra már több angol fordítás is rendelkezésre állhatott, nem lehet tudni, hogy pontosan melyik szöveget értették az Eureolus/ Eurialus & Lucretia cim alatt. A Lost Plays Database szerkesztői felhívják rá a figyelmet, hogy a történet rövid összefoglalója megtalálható egy késő 17. századi angol nyelvű világkrónikában is: Nathaniel Wanley, The wonders of the little world, or, A general history of man (1678): CHAP. VIII. Of the Passion of Love, and the effects of it in divers Persons. 1. Eurialus Count of Augusta, was a young man of extraordinary Beauty, and during the stay of the Emperour Sigismund, King of Bohemia and Hungary at Sienna, he cast his eye upon Lucretia a Virgin of that place, and at first sight fell vehemently in love with her: the Virgin also (whom in respect of her admirable form they called commonly the second Venus) was no less surprised than himself at the same instant. In a short time they became better acquainted; but at the Emperour’s removal thence to Rome, when Eurialus was compelled to leave his Lady behind him, she not able to endure his absence, died under the impatience of it. Ewria/us at the hearing of her death though (somewhat supported by the counsels and consolations of his Friends) he was contented to live, yet from the news of her death to the last day of his life was he never known to laugh. (105)!” 17 MaczELkA-MATE 2021. 18 PéREZ FERNANDEZ-WILSON-LEE eds. 2014, 48. Az elveszett darabra lâsd az elveszett szinmüvek adatbäzisänak (Lost Plays Database) „Eurialus and Lucretia” szécikkét: https://lostplays.folger.edu/Eurialus_and_Lucretia. https://lostplays.folger.edu/Eurialus_and_Lucretia 179 88