Page 88 [88]
Az angol fordítások áttekintése
íródott, ahogy Piccolomini eredetije is. A két ismert 15. századi francia fordító közül
Saint-Gelais teljesen verses fordítást készített, Anthitus munkájában pedig váltakoz¬
nak a verses- és prózarészek. Nagy előrelépés lenne, ha a jövőben össze lehetne ha¬
sonlítani ennek a francia fordításnak a szövegét azzal a két latin variánssal, amelyek
egykor szintén Charles de France könyvtárához tartoztak. Az egyik az az illusztrált
kódex, amely ma a Los Angeles-i J. Paul Getty Museum ms 68 jelzetű példánya, a
másik a párizsi Bibliothégue Nationale de France Latin 6716 jelű kódexe. Ez a két
latin szövegtanú Schindler megállapításai szerint is rokonítható egymással." Akár
az derülne ki a három szöveg kapcsolatáról, hogy a két latin szövegtanú valamelyike
ennek a francia fordításnak a forrása, akár ennek ellenkezője, az érdekes új adalékok¬
kal szolgálhatna arról, hogy kik és milyen céllal szerezték be ugyanannak a szövegnek
akár több különböző variánsát. Mint előző kötetemben megállapítottam," a fran¬
cia nyelvű Hiszroria-fordítások, az azokat kiadó nyomdászok, és ugyanezen nyom¬
däszoknak a Historia latin hagyomanyaban elfoglalt helye arra utal, mintha Fran¬
ciaországban nem is lett volna olyan ritka jelenség, hogy egy nyomdász különböző,
a szöveghagyomány elterö ägaihoz tartoz6 Historia-szövegtanüknak is a birtokäba
jusson. Fontos lenne megtudni, hogy a különböző Historia-variänsok gyűjtése jelle¬
mezte-e a bibliofil Charles de France könyvtárát, vagy az adott gyűjteményben ta¬
lálható valamelyik latin szövegtanú szolgált a később Oroszországba került névtelen
francia fordítás alapjául.
10 SCHINDLER 2016, 24-25.
11 MAT£ 2018a, 208-209.
86