Page 86 [86]
Francia fordítások: Louvencourt és két kevéssé ismert francia fordítás
hogy az előbbi szöveghely alapján kiesett ms Vb itt is felmerül mint lehetséges forrás.
Vagyis míg a ma Bécsben őrzött ms Vb két olvasatban osztozik Louvencourt fordítá¬
sával, addig a Bázel 1554 kiadás mind a három olvasatban.
Természetesen nem kizárható ugyanakkor, hogy Louvencourt saját ismeretei alap¬
ján javította bikára a forrásában talált (és a Baccarus-csoportra jellemző) ló kifejezést.
Mivel azonban a fordítása alig hagy lehetőséget, hogy latintudásáról és emendátori
képességeiről meggyőződhessünk, ezt a feltételezést nehéz alátámasztani. A mind¬
össze három kimutatható szöveghely alapján tehát Francois Louvencourt 1598-ban
készült francia nyelvű, erőteljesen átdolgozott Hiszoria-fordítása egy bázeli kiadvány¬
hoz áll legközelebb.
A benne azonosítható latin szöveghelyek ennyire alacsony száma miatt Louvencourt
francia szövege Giovanni Paolo Verniglione olasz fordításához hasonlóan az extrém
esetek közé tartozik. Ezeknél már csak a szintén francia Francois Belleforest fordí¬
tása-átdolgozása volt szélsőségesebb, hiszen abban egykori - feltételezhetően latin
- forrásának egyetlen nyoma sem mutatható ki. A képzeletbeli skála másik végén a
magyar históriás ének áll, mivel abban összesen huszonhárom szöveghely alapján le¬
hetett megállapítani a legvalószínűbb latin forrást, Johannes Oporinus 1554-es bázeli
nyomtatványát.
Adatok két francia fordításról
a BNF es az Ermitazs gyűjteményeiben
A szakirodalomból ismert további két francia fordítás is, amelyeknek a szövegéről
sajnos ebben a kötetben sem tudok számot adni. Az egyik francia fordítás a 16. szá¬
zadból való, és nem kozvetlentil Piccolomini Historia de duobus amantibusin, hanem
annak Alessandro Braccesitől származó olasz fordításán alapul. A szöveg létezéséről
Else Richter monográfiája adott hírt: ,Roman d’Eurial et Lucresse, Bibliothèque
Nationale de France ms. Fr. 19178. fol. 1: Commancement de l’histoire des deux
tresandantz et parfaictz amantz Eurial et Lucresse de Siene. Entrant l’empereur en
la cite de Siene... - Fol. 89v: et Lucresse survesquit troys ans, laissans aprés eulx
deulx tous leurs enffans vivans, riches et bien conditionnez. Fin.” A Richtertöl ide¬
zett zárósor valóban azt mutatja, hogy a francia szöveg Braccesi olasz művén alapul,
hiszen az éppen azzal fejeződik be, hogy Lucretia három évvel élte túl Eurialust, és
közös gyermekeik mind gazdagon és jó körülmények között éltek, amikor édesanyjuk
is eltávozott az élők közül.
165 RICHTER 1914, IX.
84