Oldal 38 [38]
A szöveghagyomány feltárásának újabb fejleményei
licuit, meum est curare, ut quod peius agitur occultum sit.”” A ms Ps5 és rokonai sz6¬
vegében van egy apro ait betoldas is, ami külön szövegcsoportot formál. Mint látjuk,
ez a betoldás számos, az X-ágba tartozó szövegtanúban feltűnik:
meum est curare ait guod agitur mss CV1, Tr2, Ps5, Ps6. H 213, H
214, H 215, H 216=C61, H 217, H
218, H 219, H 220, H 222, H 223, H
226, H 230, H 231, H 232, H 233, H
235, H 236, H 240, C 59, H 223=C
62, C 72, P 157, Velence 1504, Velen¬
ce 1514, Velence 1515
A második olvasat abban a jelenetben szerepel, amikor Lucretia elájul, és Eurialus
kônnyeivel élesztgeti: ,At sic fatus lacrimarum flumine super frontem et mulieris
tempora pluit. Quibus tamquam rosarum aquis excitata mulier, quasi de gravi somno
surrexit.””* Ebben a szövegcsoportban nem az élénkítő hatású, erős illatú rózsavíz
(rosarum aguis) szerepel, hiszen a bennük olvasható megoldás csupán annyit fejez ki,
hogy vízzel érintkezik az asszony (rasis aguis).
rasis aguis mss CV1, Ir2, Ps5, Ps6. H 213, H
214, H 217, H 218, H 219, H 220, H
221, H 226, H 230, H 232, H 233,
H 235, H 236, H 240, C 70, P 157,
RSuppl1, Velence 1504, Velence 1514,
Velence 1515
A harmadik olvasatnak fontos csoportalakító hatása van, hiszen az egész sornyi szö¬
vegkiesés révén a carmen amatorium helyett a carmen pergratum variáns kialakulása"
elég markáns különbség a szöveghagyomány egészéhez képest:
MÁTÉ 2018a, 270. , Amíg lehetett, ellenálltam, nehogy bűnt kövessenek el. De mivel ez nem lehetséges, az én
gondom, hogy titokban maradjon a vétek."
MÁTÉ 2018a, 295. „Es így szólva könnyek áradatával öntözte az asszony arcát és homlokát. Amelyektől, mintha
rózsavízzel öntözték volna az asszonyt, mint egy nehéz álomból magához tért."
5 MAr£ 2018a, 31.
36