Oldal 18 [18]
A Historia de duobus amantibus szöveghagyományának X-ága: fő szövegcsoportok
Ut vero ad se rediit, vestes aureas purpureasque et omnem" laetitiae ornatum reclusit;
pullisque tunicis usa numquam posthac cantare audita est minimeque visa ridere.”’
Maté pullisque tunicis mss Lp, Gi, Pi, Ps5, Ps6, Ps8.
pallisque tunicis ms Gs
A H 235 nullisque tunicis usa olvasata talán egyszerű /ectio facilior révén jött létre, a
nyomdász nem feltétlenül arra akart utalni, hogy Lucretia többé nem hordott ruhát.
Morrall vegül egy toväbbi szöveghely segitsegevel (GH, p. 27, 25-26) bizonyitja,
hogy az Angol Névtelen forrásául egy olyan variáns szolgált, amely a H 236 és a
cusfodiis-csoport keveredésével jöhetett létre, de amely nem azonos egyikkel sem az
általa feltárt negyven Historia-nyomtatvany közül."
Mivel Morrall sztemmája csak egyetlen fordítás releváns szöveghelyei alapján ké¬
szült, vagyis nem reflektál az összes további fordítás szempontjából fontos szöveghely
csoportalakító hatására, tulajdonképpen minden fordításhoz külön sztemmát kellene
készíteni. Erre azonban nem csak helytakarékossági okból nem kerítek sort. Jó né¬
hány esetben ugyanis elegendő, hogy ha a Morrall által feltárt csoportokat módo¬
sítom, vagy felhívom rá a figyelmet, hogy az általa leírt csoportok más szöveghely
szempontjából is relevánsak. Így például a Morralltól az Angol Névtelen forrásának
szempontjából megállapított Misereor-csoport egybe esik a néhány olasz nyelvű fordí¬
tás szempontjából fontos Adonis-csoporttal. A szerelmesek utolsó éjszakájának jelene¬
te során ugyanis Lucretia három klasszikus férfiszépséghez (Ganymedes, Hippolytus
és Diomedes) hasonlítja Eurialust. Egészen pontosan a sztemmán az X-ágnak a
Misereor-csopotttól különböző variánsaiban ez a három név szerepel, míg ebben a
csoportban a harmadik példa Adonis.
Tu meus es Ganimedes, tu meus Hypolitus Diomedesgue meus" (EL, p. 165, 30-31)
Máté mss Lp, Gi, Gs, Pi, Ps6, Ps8.
Tu meus es Ganimedes, tu meus Hypolitus Adonis meus Maté mss Tr2, Ps5. H
218, H 233, H 240, C 70, Velence 1504, Velence 1514, Velence 1515.
Egy masik pelda: a Morrallt6l a Tum dormitum ibimus olvasat alapjan elnevezett
csoport minden tagjanak jellemzdje,” hogy a harom bibliai hős közül Dávid király
hiányzik a felsorolásból. Eurialus a Pandalusszal való beszélgetése során hasonlítja a
magáét a szerelem áldozatai közül Dávid, Sámson és Salamon sorsához:
28 V6. SEN., Phaed. 387. seg. , Removete, famulae, purpura atgue auro inclitas / uestes, procul sit muricis Tyrii rubor,
/ guae fila ramis ultimi Seres legunt."
, Amikor végre magához tért, aranyos és bíbor ruháit letette, és minden szépséges díszét elzárta, gyászruhába
öltözött és azután soha nem hallották énekelni és csak alig látták nevetni."
3 MoRRALL 1996, 227. Az 1553-as angol fordítás újabb kiadásának szerzői, Emily O"Brien és Kenneth R. Bartlett
tehát nem értették meg pontosan Morrall állítását, ezért jogtalanul kritizálják 200. jegyzetükben a következő¬
képpen: ,[...] We are not convinced, however, by Morrall’s contention that the translation was made from the
Gerard Leeu 1488 Antwerp printing of the Latin text (ibid., XV—XVI.) There are more deviations than can be
explained by the Antwerp text and it is not impossible that the English translator was working from a manuscript
copy.” O’BrIEN-BARTLETT szerk. 1999, 197, j. 200.
yte vagy nekem Ganymedes, te vagy Hyppolitus és Diomedes nekem."
Morrall nem vizsgálta a C 60 jelű ősnyomtatványt, valamint a Velence 1514 és Velence 1515 antikvákat sem.
29
16