csata után tartják, annak emlékére, hogy a csiki és gyergyôi katolikusság elhárította
szülőföldjétől az erőszakos hittérítés veszélyét.
A fenti két történelmi örökség folytán Csíksomlyón minden évben két búcsút
tartanak: a tavaszi, pünkösdszombati- és az őszi Mária neve búcsút. Tekintettel
a pünkösdi zarándoklatnak az utóbbi években kialakult tömegméreteire, az aláb¬
biakban ezzel a búcsúval foglalkozunk.
A csíksomlyói Mária-kegyhelyre, a Szűzanya csodatevő szobrához való pünkösdi
zarándoklat, — a fent említett ok miatt, — elsősorban a katolikus székelység életé¬
nek nagy eseménye. Ez azonban nem zárja ki az egész erdélyi katolikus magyar¬
ság, de más felekezetű testvéreink részvételét sem, amennyiben a hely szellemé¬
nek tiszteletben tartása mellett, igaz hittel és jószándékkal érkeznek ide, hogy az
itt töltött órák, napok élménye hozzájáruljon lelki tisztulásukhoz, megújulásukhoz.
II. Zarándoklat
A zarándoklatnak az utóbbi időben több formája alakult ki. Régi hagyomány szerint,
közelebbi, de sok esetben távolabbi egyházközségek keresztaljai is gyalog teszik
meg az utat Csíksomlyóra. A távolabbi vidékek búcsúsai — ugyancsak szervezetten,
- tarsasgépkocsival, vagy vonattal érkeznek Csíkszeredába és csupán a Szék útján
fejlődnek fel keresztaljába. Sokan szervezetlenül jönnek, egyéni kezdeményezés
alapján. Az utóbbi csoporthoz tartozik Csíkszereda lakosságának zöme, akik a Som¬
lyóra vezető összes utakat és ösvényeket veszik igénybe. A külföldi zarándokok
társas kirándulás keretében érkeznek. Azok a külföldi csoportok, akik valamely
testvérvárosi-, vagy községi kapcsolatuk folytán jönnek a búcsúra, jól teszik, ha
a nevezett testvéregyházközség keresztaljához csatlakoznak.
A kegyhelyig megtett útnak egy közös jellegzetessége van: a búcsújárókat egy¬
öntetű lelkesedés és áhítat hatja át, amelyet a Szűzanyához való érkezés, a vele
való találkozás öröme táplál. Ezért illő, hogy az egész úton a keresztalják, vagy
hasonló csoportok viselkedése - ahogy ez általában szokásban van, — összhangban
legyen a zarándoklat értelmével, végső céljával.
III. Otthoni előkészületek
A búcsús csoportok csak alapos előkészület után indulhatnak útnak. Lelkipász¬
toruk vezetésével ki kell jelölniük a zászlóvivő férfiakat és nőket, a csengettyűs
fiatalokat, az előimádkozó- és énekvezető híveket. Helyesen teszik, ha a menet¬
oszlop elején a keresztalja helységjelző tábláját viszik. A tábla vivőit is ki kell vá¬
lasztani.
Az öltözéket az időjárásnak és az előrejelzéseknek megfelelően kell előkészíteni.
A lábbeli - főként a gyalogos zarándokok esetében - könnyű és kényelmes legyen.
A szükséges élelmet és ivóvizet össze kell csomagolni, amit a keresztalját követő
szekérre föl lehet rakni. Kerülendő a szeszes ital. Ennek szelleme nem egyeztethető
össze a búcsú szellemével, a közös utazás törvényeivel. Hasonlóképpen tartózkodni
kell a dohányzástól a keresztalja menetelése idején.