így a nagymise kívülről több hasonlóságot mutat más nagy tömegrendezvények¬
kel. Jól érzékelhető benne a világiasabb jelleg, és ez a szervezők, rendezők, szóno¬
kok részéről nagyobb erőfeszítést kíván meg, mire a résztvevőket át tudják vinni
a profánból a szent szférába.
Változatos sora van annak, hogy mi és hogyan maradt meg, alakult át az év¬
százados szokásokból. A hajnali virrasztás lassan turisztikai látványossággá vált,
ahonnan fokozatosan elhúzódtak az eredeti szándékuk szerint imádkozni akarók;
a korábbi , templomalvás" spontán szokásrendje, az énekvezetők által egymásnak
adogatott énekek és imák lassan átadták a helyüket a vezetett virrasztásnak. Ke¬
vesebben vannak ott, mert könnyebb szállást találni, kevesebben vállalják a vir¬
rasztással járó fáradalmakat, és egyáltalán is csökken a több napra érkezők száma,
akik nem valamilyen szálláson, hanem csak a templomban találhatnának helyet
maguknak. A búcsús program átrendezését hozta magával az egykori körmenet
megszüntetése: 1993 óta már nem lehet a résztvevők tömegét egy összefüggő
oszlopba rendezni. A fegyelmezettebb keresztalják és a lazább csoportok nagymi¬
sére érkezése ezáltal egy többórás programmá alakult, sok vallási és nem vallási
elem vegyülékével. A templomban álló kegyszobornál napokon át hosszú sor áll,
de a többség ma már sem a templomba, sem a kegyszoborhoz nem jut el. A vallási
program vagy tíz éven át kiegészült a passiójátékkal, de ezen túlmenően a búcsús
tömeg számára senki nem rendez más külön látványos programot, nem látunk je¬
lentős eltolódást a profanizálódás irányába.
A somlyói búcsú térhasználata azért érdemel kiemelt figyelmet, mert a térszer¬
kezet minden más kegyhelyhez képest nagyon sokrétű, többszintű. Templom és
rendház, három kápolna és kálvária a Kis-Somlyó hegyen, lankás és meredek er¬
dőszéli útvonalak és mindezek belső tagoltsága adja ki ezt a sokszínűséget. A ha¬
gyományos búcsújárás rendjébe a helyek mindegyike szervesen beépült, nem lá¬
tunk ,kihagyasokat”. A modern búcsújárás során háttérbe szorultak a Kis-Somlyó
hegy kápolnái; arányaiban sokkal kevesebben vannak a kálvárián, a körmenet
hagyományos útvonalain is. A két Somlyó-hegy közötti nyereg, amely korábban
semmilyen szerepet nem játszott az ünnep során, 1993 után az újonnan megépí¬
tett Hármashalom-oltárszínpadával új centrummá vált: itt lehet együtt egy időben
szinte mindenki, aki a búcsúra érkezett, a viselkedésformák széles ívét kirajzolva
a központtól a peremek felé. A hullámzó tömeg rövid pár napra átalakítja az utak,
terek használatát, a búcsús térnek részévé válik a fél város, a messzebbről érke¬
zettek pedig, akik legalább negyven-hatvan kilométeres körzetben szállnak meg,
szintén tágasra terjesztik ki a búcsú közvetett terét.
A búcsú mai vonzáskörének bemutatása érdekében aprólékosan feldolgoztuk az
érkezőkről a ferencesek saját feljegyzéseit, saját megfigyeléseinket és a sajtó ada¬
tait. Így vált lehetségessé települési részleteiben követni a szélesedő vonzáskört,
amely nemcsak a hagyományos székelyföldi katolikus régión nyúlik túl, hanem
kiterjeszkedik Erdély más városi és falusi régióira, a szórványokra is, valamint
, egész" Magyarországra és a külhoni, illetve diaszpórában élő magyarságra is.