Page 511 [511]
20. ÖSSZEFOGLALÓ 509
sokáig csak fenyegetésként fogta fel, anonnan minden erővel el kell szívni a leve¬
gőt, lehetetlenné kell tenni a saját életét. 1968 után, a romániai megyerendszer
újbóli kiépítése idején helyi magyar vezetők meglátták Csíksomlyóban a turisztikai
vonzerőt, és inkább az áthangolására, a hangsúlyok áthelyezésére tettek kísérletet
- abban a reményben, hogy ehhez megnyerhetik a kicsit szabadabban tevékeny¬
kedni engedett ferencesek együttműködését és a magasabb állami és pártszervek
hozzájárulását. A búcsújárók pedig az emlékeik és a reménységeik ébren tartásával
igyekeztek megőrizni a búcsús formákat és mindazt, amit azok megtestesítettek.
Ekkor már nem számított, mert nem volt lehetséges sem a nemzeti identitás, sem
a székely összetartás korábbi felmutatása, nem lehetett a kidolgozott liturgikus és
szertartásformák méltóságteljes betartásával mások szeme előtt is láthatóvá tenni,
hogy ki hova tartozik: így csak azok mentek el pünkösdkor Somlyóra, akik azt belső
indíttatásból, a megfigyelő hatóságok szeme előtt is vállalták. Az elején a megfé¬
lemlítések sem tántorították el őket, aztán kerülő utakat választottak, lemondtak
arról, amit sehogyan sem lehetett megvalósítani, és megtartották a búcsújárás
igazi lényegét, lelki-vallási tartalmait. Később névvel-címmel is beírtak a vendég¬
könyvekbe, hogy imádságot kérjenek, és turistabuszokat béreltek az utazásukhoz.
A búcsújárás újjáéledésének ideje a közelmúlt három évtizede, különösen is
annak az első fele, amit a IV. részben (10-15. fejezet) taglalunk. A cím (is) azt
sugallja, hogy 1990 után egyszerre látunk folytatást és újjáalakulást. 1990-ben és
utána néhány éven át az addig rejtett, rejtegetett múlt került felszínre, két érte¬
lemben is. Felelevenítették az 1949 előtt múltat, és folytatták a búcsújárás negyven
éven át rejtett szokásait is. Mindez újításokkal járt együtt, amelyek nyomán talán
még olyanok is vannak, akik szinte rá sem ismernek a csíksomlyói búcsúk , igazi"
mivoltára, mert erősebbnek tűnnek el az olykor elidegenítő, riasztó újdonságok.
Az 1989-es politikai változás és annak másfél évtized alatt kibontakozó követ¬
kezményei társadalmi, egyházi és ferences rendi, illetve somlyói szinten, valamint
az első szabad búcsú 1990-ben a 10. fejezet tárgya. Ma, a fordulat után harminc
évvel nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, a rendszer legutolsó hónapjaiig senki
sem számított a változásokra.
Az ünnep ideje a helyszínen hagyományosan péntek délutántól vasárnap délig
tartott, ehhez adódott hozzá az odaút és a hazaút ideje. A modern időkben a hi¬
vatalos búcsús program ugyanezt az időintervallumot szokta tartalmazni, pontosan
megadva a misék idejét, a gyónási és áldozási lehetőségeket, a nagymisére érke¬
zés rendjét. A valóságos búcsús program azonban a résztvevők túlnyomó többsé¬
ge számára egy rövid fél napra torlódott össze, a megérkezés és a távozás között
,Csupán" egy nagyszabású szabadtéri szentmisével. Itt látszik leginkább a visel¬
kedésmódok átalakulása: a természeti környezetben, a kegyszobortól távol meg¬
tartott szabadtéri nagymise nagyban különbözik számos más kegyhely szabadtéri
ünnepi miséitől, melyeket a templom közelében, azoknak a szabadtéri folytatása
gyanánt kialakított tereiben szoktak celebrálni. Csíksomlyón sem a tér szerkezete,
sem a hely (nem létező) hagyományai nem adnak igazodásul szolgáló kereteket,