Oldal 509 [509]
20. ÖSSZEFOGLALÓ 507
amiből ajándéktárgyat alakítanak, kultusztárgynak sem tarthatjuk, mert nincsen
kultusza. Nemigen beszélnek róla, nincsenek róla történetek, mint a kegyszobor¬
ról, és sehol máshol nem játszik szerepet, csakis a pünkösdi búcsús körmenetben.
Ott viszont évszázados helye van, tíz- és százezrek láthatták, követhették — ezért
különös, hogy milyen keveset tudunk róla. Mégis nagy a presztízse, ami kifejező¬
dik abban, hogy a templom szentélyében tartják, hogy körmeneti hordozásának
rendjét akkor is megtartották, amikor a valódi körmenet már megszűnt, és ahogy
számontartják azokat a fiúkat, akik egyedül vagy egymást váltva, egymásnak se¬
gítve a búcsús körmenetekben végighordozták a hegyen.
A pünkösdi búcsújárással kapcsolatban ma is kikerülhetetlen érinteni az eredet
történetét. Erről most is csak annyit állíthatunk biztosan, hogy a búcsú eredetéről
nincs megnyugtatóan biztos történeti tudásunk. E tekintetben Csíksomlyó nem
különbözik számos más búcsújáró helytől, még azoktól sem, ahol van forrásokkal
alátámasztható , kezdő" esemény. Csíksomlyón is több más búcsú van - a temp¬
lom búcsúünnepe, Mária neve napja -, amikor régente ugyanarról a környékről
számos búcsújáró felkereste a kegyhelyet, és senkinek nem okozott fejtörést ezek
„eredete”. A pünkösdi búcsú az egyetlen, amelynek két és félszáz éve ismert ere¬
dettörténete egy hitvédelmi konfliktus emlékében gyökerezik, ahol a fegyveres
fejedelmi erőszak fölötti győzelem több változatban leírt elbeszélése szolgál a bú¬
csújárás megindoklásaként. Sok év kutatás során bebizonyosodott, hogy a János
Zsigmond fegyveres csapataival megkísérelt hitterjesztés nem lehetett történeti
esemény, így a győzelem története is egy későbbi, megalkotott elbeszélés; nem
a history, hanem a story körébe tartozik, nem történelem, hanem történet. Nem az
egyetlen eset, amikor ilyesmi történik. Az elbeszéléssel kapcsolatosan az utóbbi tíz
év értelmezéseinek áttekintése során arra lehetünk figyelmesek, hogy világosan
megkülönböztethető a búcsú eredetének történeti és szimbolikus értelmű felfo¬
gása. Az előbbi szakmai vita tárgya lett, utóbbi a szimbolikus mezőben van, ahol
kritikus szakmai megközelítés már nem érheti el, ahogy más erős szimbólumokkal,
kultuszokat megalapozó történetekkel sem lehet vitába szállni. A szimbólum érvé¬
nyessége széles körben kétségtelen: a búcsú átéléséhez szinte elválaszthatatlanul
hozzátartozik annak fogadalmi jellege. Ez összeköti a 16. századi hitújítás és harcos
hitvédelem, a székely szabadság és ellenállás korát a mával, amikor az újításokkal
szemben ismét előtérbe kerül a ragaszkodás a katolikus hithez, az ellenállás a sza¬
badsággal és a nemzeti hagyományokat támadó törekvésekkel szemben. Ez a szoros
kapcsolat a pünkösdi búcsút egyszerre tartja meg mindenkori vallási ünnepnek, és
jelent kapaszkodást a múltba, amit aztán újra meg újra aktualizálni lehet.
A búcsújárás szertartásrendje ugyancsak a 17. századtól alakult olyanná, ami¬
lyennek a 18. század végén és tovább egészen a 20. század elejéig ismerhetjük;
ezt a rendet a körmenetet tekintve Majláth Gusztáv Károly változtatta meg 1908¬
ban. A búcsú rendje és folytonossága az első világháború végével, a hatalomváltás
folytán megszakadt, majd a trianoni békeszerződést követő években újjáalakult.
A hagyomány ereje sokkal erősebbnek bizonyult a politikai tilalmaknál.