Seite 502 [502]
500 V. A MODERNIZÁLÓDÁS
Magyar érték
2011-ben megindult a törekvés arra, hogy a pünkösdi búcsújárást az UNESCO
szellemi kulturális örökség részévé nyilvánítsák. Messzire vezetne áttekinteni e
folyamatot. Az elgondolások, előterjesztések, bizottsági munkák, viták és vélemé¬
nyek csak a szakmai (félynyilvánosság előtt és mögött zajlottak. Mivel szellemi
kulturális örökség címre előterjeszteni valamit minden ország a saját területén
jogosult, a hivatalos romániai felterjesztés megtörtént ugyan, ám annak további
sorsa mindenkor ki volt szolgáltatva a bel- és kultúrpolitikai viszonyoknak. Némi¬
leg leegyszerűsítve: ha a román kormányban volt magyar miniszter, valamelyest
előrehaladt, ha nem volt, lefékeződött a folyamat. Egészen bizonyos, hogy ha egy
ilyen elismertetés (amit akár idézőjelbe is tehetnénk) valaha is megtörténik, az
a szokás és ünnep egészét más keretek közé fogja helyezni; sőt, maga az elismer¬
tetés folyamata, a megszülető szaktanulmányok és vélemények máris más keretek
közé helyezik. A témát újabban a legilletékesebb, az egyik első szakanyag össze¬
állítója, Tánczos Vilmos foglalta össze, arra a kérdésre (is) keresve a választ, hogy
vajon ,kié a csíksomlyói búcsú?" A kérdés a felterjesztés első ötletétől kezdve
az volt: hol, kik, milyen eszközökkel fogják úgy megvilágítani ezt az ünnepet, hogy
az „alkalmassä” väljon olyan elismertetesre, amely a , szellemi kulturális örökség"
részeként azonositja azt. Ez a „megvilägitäs” egészen egyértelműen átszínezése
azoknak a dimenzióknak, jelesül a vallási és a nemzeti vonatkozásoknak, amelyek
kevéssé vagy egyáltalán nem férnek bele a , kulturális örökség? értéksemleges,
ideológiamentes fogalmába.
Noha az UNESCO-elismertetés megakadt, az értéktárak összetett hierarchi¬
kus rendszerében a csíksomlyói pünkösdi búcsú része lett az Erdélyi Értéktárnak.
A leírás, a források és az indoklás szövege 2018. december közepe óta olvasható
az Erdélyi Értéktár honlapján. A leírás néhány bekezdésben a búcsú történetét
követi végig kiegyensúlyozott, tényszerű megfogalmazásban; az indoklásból ki¬
emelhetjük ezeket a mondatokat: , A Csíksomlyói búcsú a magyarság kulturális,
vallási, közösségi értéke [...] Az egyházi és világi értelmiség ma a hit és a kulturális
önazonosság megtartásának szimbólumát is látja Csíksomlyóban."""7 A hivatalos
előterjesztő ez esetben is egy politikai szervezet, az RMDSZ és annak vezetője,
Kelemen Hunor volt - ugyanaz, aki 2011-ben miniszterként megindította a hiva¬
talos UNESCO-eljárást.
Egy következő lépésként 2020. május 21-én a magyarországi Hungarikum Bi¬
zottság is hungarikummá nyilvánította a , csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegy¬
hely”-et. A Hungarikumok Gyüjtemenye weboldalän a rövid, kétbekezdésnyi be¬
mutatäs foglalkozik a bücsüjarässal &s a Märia-kultusszal, Märia-kegyszoborral,
956 Tanczos 2018a, 2018b.
57 http://www.kjnt.ro/ertektar/ertek/a-csiksomlyoi-punkosdi-bucsu-1 (letéltve: 2020. januar
31.).