Kevesen gondolnák, hogy két évtized
óta a magyar parlamentben is visszatérő
téma lehet a csíksomlyói búcsú. Az Or¬
szággyűlési Napló szerint az állampolgár¬
sági törvény 2010-es vitájában Wittner
Mária és Semjén Zsolt a kudarcos nép¬
szavazás fölötti szégyent, Kalmár Ferenc
Csíksomlyó szellemét hozták szóba. Sol¬
tész Miklós, az Emberi Erőforrások Mi¬
nisztériuma államtitkára napirend előtti
felszólalásában 2013-ban és 2015-ben
is megköszönte a személyes részvételét
mindazoknak, akik el tudtak zarándokol¬
ni Csíksomlyóra, utána pedig felidézte
a búcsú szerinte legfőbb üzenetét, , ami
nem volt más, mint a hit, a szülőföld,
a nemzet, az anyanyelv megőrzése és az
ezek iránti hűség???
A búcsúban részt vevő fiatalok között
2000 után egyre inkább azok kerülnek 261. Az EU kék zászlója nemzeti színű sza¬
többségbe, akik már nem tapasztalták laggal az oltáremelvény tetején. Magyarország
meg az egypártrendszerű kommunista már igen, Románia még nem volt tagja az EU¬
diktatúrát, és lassan elmaradoznak azok nak (2005)
az idősek, akik 1949 előtt, fiatal koruk¬
ban még láthatták a hagyományos régi búcsújárást. 2010-ben már az 1940 körül
születettek is hetvenévesek voltak; még idősebbek és egyre kevesebben vannak
azok, akik még eleven emlékként őrzik ezeket a régi időket. 2010-re már húsz
év telt el, mostanra pedig már egy egész generációnyi idő: lassan az 1990 körül
születettek is a saját kicsi gyerekeikkel vonulnak végig a Szék útján a Kis-Somlyó
hegyre, s nekik már az a szokásrend természetes, ami a kilencvenes években ala¬
kult ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy harminc év alatt a búcsú továbbra is meg¬
tartotta a minden generációt vonzó, megszólító jellegét, kevés jelét látni a meg¬
fáradásnak, kiöregedésnek.
Az eddigiek alapján bizton állíthatjuk, hogy a búcsú vallási ereje mintegy átitatja,
szakralizálja a nemzeti identitás ott megélt kifejezéseit, és megfordítva, a nemzeti
összetartozás fölötti érzület mindazzal, amivel az együtt jár, mintegy profanizálja
a búcsú vallási tartalmait.