pap számára milyen belső lelki folyamatok során erősödött meg az a hivatástudat,
 amely oda vezette, hogy hatvan-hetvenévesen egyre inkább a Babba Mária tisz¬
 teletének és e tisztelet terjesztésének szentelte magát.
 
Egy másik oknyomozás tárgya lehet az, hogy a magyarországi szinkretista ke¬
 resztény és - jobb szó híján - újpogánynak nevezhető vallási-kulturális csoportok
 hogyan találtak rá egy erdélyi ferences pap eszméire; kik és hogyan kapcsolták
 össze Babba alakját - távolra vezető és egyre inkább a mitologikus logika szerint
 - sok , ősi" keleti nép hitvilágával. Egyikük Takács György, aki tanulmányt, majd
 önálló könyvet is szentelt Babba Mária alakjának."?" Harangozó Imre ugyancsak
 híve lett ennek a gondolatnak.?"7" Nem tudjuk részletesen dokumentálni, hogy e
 felfogás hogyan találta meg az útját az új táltosok irányába, de tény, hogy a csík¬
 somlyói Mária-tisztelet az 1990-es évek közepe tájékán ebben a körben is része
 lett a hitvilágnak. Az is tény, hogy a Babba Mária alak utat talált a politikai pa¬
 letta szélsőjobb oldalán elhelyezhető alakulatok felé is. 2001-ben a csángó misét
 követően például a Magyar Igazság és Élet Pártjának tagjai a templom ajtajában , a
 csíksomlyói csodatevő Szűzanyát, a Babba Máriát ábrázoló szórólapokat osztogat¬
 tak, melyeknek a hátlapjára a Magyar imádságot követelést nyomtatták, alá pedig
 a párt jelvényét". Az ott jelen lévő magyar politikus asszony, Dávid Ibolya igazság¬
 ügyi miniszter természetesen elutasította a gesztust, mondván, ilyenkor elkerülik
 a politikát." Ezt a kapcsolatot azok a szinkretista nézetrendszerek alapozzák meg,
 amelyek egy speciális, szkíta gyökerű magyar kereszténységet képzelnek el, amihez
 képest az egyház által képviselt tanítás úgynevezett judeokereszténységnek minősül,
 ahol - Badiny Jós Ferencnél például egészen világos antiszemita éllel — a , pártus
 herceg”-nek tartott Jézus eredeti származása is megkerdöjelezödik.
 
Nem meglepő, hogy a P. Daczó Lukács és a saját szerzetesrendje közti egyik,
 éveken át húzódó konfliktus oka a Babba Mária körül kialakult helyzet lett. Amikor
 1989 után a korábbiaknál szabadabban lehetett előállni saját elgondolásokkal, a pá¬
 ter is azt remélhette, hogy az, amit ő addigi buzgalmában a maga hitével meglátott,
 pozitív fogadtatásra talál majd a rendjében és a vezetők körében is. Hetvenéves
 volt már, negyven éve nem élhetett rendi közösségben, sőt, 1970 után több mint
 tíz éven keresztül eldugott és magányos falusi plébános volt. Saját maga alakítot¬
 ta ki elgondolásait, igazi társakra nem talált sem szellemi-lelki, sem tudományos
 értelemben. Szerette volna, hogy a plébániai lelkipásztori feladatoktól megszaba¬
 dulva teljes erejével a saját tudományos kutatásainak szentelhesse magát, hogy
 így teljes mélységében kidolgozhassa a Babba Máriára vonatkozó elképzeléseit.
 Ezt Csíksomlyón szerette volna megtenni, és 1993-tól mindent elkövetett, hogy
 a rendi vezetés jóváhagyásával nyugdíjazzák, és odaköltözhessen. A helyzet más¬