kellemetlen csapdába. Ugyanis előzőleg Gergely István helyi plébános írásban
már meghívta volt Koltai Gábort a rockopera előadására. Egyetértettek ebben
a jelenlegi csíksomlyói házfőnök atyával, páter Bartók Alberttel. Mikor márci¬
us végén itt megjelentek, akkor én már kész tények elé voltam állítva. Jóllehet
bizonyos értelemben számomra is jónak látszott az ügy, hiszen egyezség tör¬
tént, hogy színpadot építenek fenn a hegyen és hangszórósító berendezéssel is
ellátják a hegyet. A nagy búcsús néptömeg pedig jól belekapcsolódhatott volna
ott fönt a pinkésd szombati zarandoklati bicstis szentmisébe.?””
Ebből láthatjuk, hogy az István, a király egy nemzetközi, mondhatni diplomáciai
vonatkozásrendszerbe is bekerült. A saját vagy a felettesei szándékából visszalépni
készült egy, a nemzeti ügyekkel szemben óvatos külföldi magyar főpap, vatikáni
hivatalnok. Nem ismerjük a motivációit, nincs nyoma, hogy erről valaha is beszélt
volna. Utólag nehéz látni, hogy ez a szándék megelőzte vagy követte Bálint La¬
jos érsek reakcióját a kezdeményezésre, ami szempontunkból csaknem mindegy
is. Erős hatása mindenesetre nem maradt el; az előadás nem jött létre, a vatikáni
érsek pedig gyulafehérvári társával együtt ott állt a szabadtéri oltárnál az ott első
ízben megrendezett szabadtéri misén.
Mindazonáltal távolról sem csak egy külföldi magyar főpap óvatoskodásával ál¬
lunk szemben. Benedek Domonkos tartományfőnök - akit igazán nem lehet azzal
vádolni, hogy ne lett volna ,jó magyar ember" (hogy ezzel a köznyelvi fordulattal
érzékeltessük azt, amit fogalmi nyelven csak sok félreérthető körülírással lehetne
kifejezni) — saját maga is tartózkodóan fogalmaz az addigra nyilván már őáltala is
megismert darab tervével kapcsolatban:
Tudnunk kell erről a rockoperáról, hogy elsősorban beállítottságával alkalmas
nemzetieskedő érzelmeket felkelteni. Már az előadás beígérésében is kihang¬
súlyozták a magyarországiak, hogy milyen magyaros, lobogós külsőségekkel
szeretnék megtartani ezt az előadást. Már önmagában nagyon veszélyes és ká¬
ros lehetett volna népünkre is, s magára az immár 426 éves pünkösdi búcsúra.
Messzemenően figyelembe kell venni a románság érzelmeit a mi magyarkodá¬
sainkkal szemben. Egyébként is a pünkösdi búcsúnak évszázadokon át kiala¬
kult hagyományai, szokásai, áhítata nem igényel semmi újkori modern betétet.
Továbbá az operában éppen a Szent Istvánnal szembehelyezkedő Koppány
jelenetekben a kegyhely és a pünkösdi áhítathoz nem illő mozzanatok is van¬
nak. Koppány pogány feleségei több obszcén mozzanatot is bemutatnak. Nincs
szükség a búcsúsok megbotránkoztatására.???
722 HD-St 1993. Konfliktus helyzet az érsekséggel.
223 HD-St 1993. Pünkösdi búcsúra való előkészületek.