Page 486 [486]
OCR
484 V. A MODERNIZÁLÓDÁS producerek, illetve számos intézmény (ügynökségek, kiadók stb.) között — főként a szerzői, előadói jogok és az ezekkel szorosan összefüggő komoly anyagi kérdések tisztázatlan kezelése folytán. Povedák István a művet és a körülötte kiformálódó , remitologizáció" folyamatait elemezve pontosan fogalmaz: , maga a mű az évtizedek során kanonizálódott és erőteljesen összefonódott a megélt nemzeti öntudattal”.2!! Az 1983-ban bemutatott produkció első rendezője a városligeti ősbemutató tízéves évfordulójára készülve méltán érezhette, hogy biztos sikerre számíthat, hiszen a csíksomlyói búcsúról addigra már mindenki tudta, hogy az ott összegyűlő tömeg a vallási mellett nemzeti összetartozást is átél és igényel. Az ütközések egyik része a színfalak mögött, másik része a sajtóban zajlott le; előbbire kisebb, utóbbira valamivel jobb a rálátásunk. Ma is tanulságos lehet a színpad mindkét része, az érvek és ellenérvek, ezen keresztül az ütközés természete. Nem ismerhetjük pontosan a szereplők közötti kommunikációt, annak pontos időpontjait, tartalmát, formáját, hangnemét, de az sejthető, hogy nem mindig mindenki tudta (akarta?) a kellő világossággal a többiek értésére adni a szándékait. A csíksomlyói ferencesek saját feljegyzése a háztörténetben P. Márk József tollából csak tömören vázolja a konfliktust: Folyó év elején jelentkezett a budapesti Szabad Tér Színház rendezői bizottsága, hogy a pünkösdi ünnepek alkalmával előadnák a Kissomlyó helyen az , István a király" rockopera színművet. Váratlanul ért a hír, ezért kezdetben beleegyezésünket nyilvánítottuk. Alig telt el tíz nap, rádöbbentünk, hogy semmiképpen sem lesz alkalmas ez az előadás. Bálint Lajos érsek úr is ellenezte az előadást. A mi elöljáróink: P. Benedek Domokos provinciális, és P. Bartók Albert házfőnök üzenetet küldött az illetékeseknek, hogy nem lesz alkalmas pünkösdkor az előadás. Ellenben a sajtó és Duna Tv adásában elmarasztalták elöljáróinkat az Érsek úrral egyetemben. Végül is elmaradt a színielőadás, ami később beigazolódott, hogy semmiképpen sem lett volna helyén való!" A források és emlékezések alapján a történet és az ütközések sora a következőképpen értelmezhető. A helyi , ötletgazda? a csíksomlyói (csobotfalvi) plébános, Gergely István volt-e. Nem tudjuk pontosan, hogy ő kereste-e fel a darab magyarországi alkotóit, vagy azok találták meg őt; Koltay Gábor saját cége, a Szabad Tér Színház kezdeményező szerepére emlékszik." Az ajánlat az volt, hogy a pünkösdi búcsúhoz igazítva, annak előestéjén, május 28-án, pénteken este a hegy nyergében kerülhetne sor az István, a király előadására. A produkció szervezője, a Szabad Tér Színház vállalta (volna), hogy ehhez megépíti a színpadot, és kiépíti a tér hangosítását. Ez jól jött volna a búcsús nagymise megtartásához is, mivel azt abban az "11 Povedák 2015. 106. 912 HD-CC 1993. Vádak. 915 Koltay 2008. 237.
