Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000066/0000

A csíksomlyói kegyhely és búcsújárás. Diktatúra, rendszerváltás, modernizáció

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Mohay Tamás
Title (EN)
The Shrine and Pilgrimage at Csíksomlyó. Dictatorship, end of communism, modernization
Field of science
Antropológia, néprajz / Anthropology, ethnology (12857), Mítosz, rítus, szimbólumok, valláskutatás / Myth, ritual, symbolic representations, religious studies (12850), Kultúrtörténet, kollektív azonosság és emlékezet története / Cultural history, history of collective identities and memories (12982)
Type of publication
monográfia
022_000066/0479
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 480 [480]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000066/0479

OCR

478 V. A MODERNIZÁLÓDÁS a nagyobb sosem megy elöl, csak valahol középen, a kisebb meg sosem megy a nagyoknál hátrébb, hanem vagy legelöl, vagy a vezérkereszt mögött. A nemzeti zászlók mérete és a csoportban elfoglalt helye kötetlenebb, és a nagyobb méretek kedveltebbek, mint a kisebbek. Templomi lobogókat nem lehet transzparens gyanant széles csikban kifesziteni; a nemzeti zászló erre is lehetőséget ad, és alkalmasint éltek is ezzel. 1995ben még feltűnt, hogy a gyimesbükki templom előtt a hazaérkezőket címeres nemzeti zászlóval várták, amit nem tettek rúdra, hanem két férfi tartotta feltűnés nélkül, derékmagasságban. Ezt aztán a csoportképen is maguk elé tették. Sok megfigyelés szerint a lobogó sokkal inkább , mágnes", ami összetartja a körülötte vonulókat, akikben kimondatlanul is érzékelhető a rendezett ragaszkodás, míg a nemzeti zászló inkább , jelvény", csaknem úgy, mint egy kitűző, amiről akár meg is lehet feledkezni. Csoportokban nincsen állandó helye, hordozásának, a vele való bánásmódnak nincsen rögzült formája. A nemzeti címer általában együtt jár a nemzeti lobogóval, sokszor arra kerül rá, egymagában csak alkalmilag fordul elő. Szép, de inkább csak egyedi megoldás volt egy oltárra helyezett húsvéti gyertyára tett koronás címer, közvetlenül a szokásos húsvéti jelképek fölött. A székely zászló sokáig piros-fekete volt. Ezt láthattuk az út fölött nemcsak a helységtáblánál, hanem a régi KALOT-épületnél is (pápai és magyar zászlóval együtt). Jómagam emellett 2005-ben láttam először kék-arany színű székely zászlót a Salvator-kápolna előtt. A Székely Nemzeti Tanács 2004-ben döntött a Kónya Ádám által tervezett és ma már hivatalosnak számító székely nemzeti zászlóról. A fekete-vörös színű zászló, amely a székely női viselet kedvelt színeit átvéve csak 1968 után jött divatba, ezután kikopott. A nemzeti jelképek ilyen explicit használata magától értetődő világos jele a búcsúünnep , nemzetiesítésének", ami sok más helyen széles körben lezajlott, és sokak által elemzett kulturális folyamatok összességeként értelmezhető." 8% Ilyés 2014a, 2014b.

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1951 px
Image height
2775 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.16 MB
Permalink to jpg
022_000066/0479.jpg
Permalink to ocr
022_000066/0479.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu