Page 471 [471]
OCR
19. A NEMZETI ARCULAT 469 Papp Richárd (budapesti kulturális antropológus) 1996-ban egy rövid látogatásának tapasztalatát így összegezte: , a rítus alapvető szerepet játszik a romániai magyar kisebbség identitásának megőrzésében". Vörös Gabriella (pécsi kulturális antropológus diák) rövid áttekintése a magyarországiak motivációinak összetevőit igyekezett feltárni, és azt találta, hogy ezek között szakrális indíttatás mellett legalább olyan fontos a nemzeti összetartozás és az egzotikum élménye is." Barna Gábor hasonlóképp fogalmaz: , A rendszerváltás után mindinkább Csíksomlyó vált a magyar nemzeti kegyhellyé, ahová - a Segítő Szűzanya lábaihoz - felekezeti különbség nélkül, a magyar összetartás erejében megmerítkezendő, százezrek zarándokolnak.”**° Újságcikkek, műsorok, újságírói és kutatói interjúk sok-sok oldalról erősítik meg ezt a tapasztalatot. A búcsús csoportok áttekintésében néhány példát erre már eddig is láttunk. Búcsún elmondott köszöntések és szentbeszédek sora hozza fel a vallási-lelki témák mellett a nemzeti megmaradás, összetartozás fontosságát; ezek a jelenlévőkön kívül a médián keresztül az olvasókra-hallgatókra-nézőkre is hatni tudnak, formálják a közérzületet, nemkülönben az egyéni érzéseket és azok megfogalmazását. Közülük kiemelkednek a pünkösdszombatiak, amelyeket sok éven át meghívott vendégszónokok mondtak; emellett a búcsú napjaiban még legalább féltucatnyi szentmisén hangzanak el beszédek. A nemzeti kegyhely vonatkozásában említést érdemel, hogy a helyszíni beszélgetésekben többen utólag, és a sajtóban is vissza-visszatértek néhány emlékezetes szentbeszédre, s ezek rendszerint nem annyira a lelkipásztori tartalmaikkal, mint inkább a nemzeti jellegű üzeneteikkel váltak ki a többi közül. Mintha az emberek az ilyesmit — még egy Mária-kegyhelyen, pünkösdkor is - erőteljesebben igényelnék, mintha ezekre érzékenyebben rezonálnának, mint a megszokott egyházi tartalmakra. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek 1995-ben Mária megszólításairól elmélkedve hozta szóba a nemzeti múltat, a szülőföldön megmaradás parancsát. A nagymisét bevezető köszöntésében ugyanő 1996-ban azt mondta: A közös hit, a közös múlt és a reménység köt össze bennünket. 1100 évvel ezelőtt jöttek ide őseink, és azóta mi itt akarunk maradni, mint magyarok és keresztények. Hűek hitünkhöz, nemzetünkhöz. Ugyanakkor idén van boldog emlékű Márton Áron püspök úr születésének is a századik évfordulója, és ennek a kettős évfordulónak a jegyében tartjuk meg most a négyszázhuszonkilencedik csíksomlyói zarándoklatot. Úgy, ahogy őseink fogadták, a Szűzanya lábainál, hogy hűek maradnak az ősök hit&hez.°®! §78 Papp R. 1996. 11. 87 Vörös 2005. 880 Barna 2014. 170. 881 Sajat hangfelvétel.
