OCR
468 V. A MODERNIZÁLÓDÁS az összejövetele minden egyes alkalommal a magyar egység szorosabbá tételét szolgálta [...].87 A következő négy év során vált, válhatott Csíksomlyó országosan jól ismertté. Az 1940. novemberi földrengésben megsérült kegytemplom kijavítására országos gyűjtés indult, amelynek a kormányzó felesége volt a fővédnöke, az ünnepeken magas rangú vendégek, püspök, miniszterek, főemberek vettek részt, s ez a nyilvánosságban is megfelelő helyet kapott. A közkedvelt ferences szónok, Lukács Mansvét 1943-ban így fogalmazott: És mit jelent manapság nekünk a csíksomlyói Mária? Azt, amit a múltban. Nemzeti erőt. Igaz magyarságot. Szent kereszténységet. Lelki épséget. Fehér jellemet. Felemelkedést. Udvésséget.’”° Pontosan ez a négy év, a ,kicsi magyar világ" volt az, ami a világháborút követő visszarendeződés során a leginkább zavaró tényező volt a román államhatalom számára. Ezért lehetett felfokozott jelentősége Csíksomlyónak és a búcsúnak 19461949 között. A diktatúra évtizedeiben természetesen szó sem lehetett Csiksomly6 nemzeti jelentőségéről, csakhogy az emlékek kitörölhetetlenek voltak. Élmény, közösség A búcsúra érkezettek ,profán", vagyis nem kifejezetten vallási motivációi között bármi másnál erősebben jelen van a magyar-magyar együttlét megélésének vágya és öröme. Ez gyakran megfogalmazódik a jelen lévő résztvevők és a messziről érkezett megfigyelő kutatók között is. Faragó József (vezető kolozsvári folklorista) a magyar millecentenárium évében a Hitel című folyóiratban közölt írását így fejezte be: A csíksomlyói búcsú a Kárpát-medencében a maga több százezres résztvevőjével nemcsak a legjelentősebb búcsújáróhely, hanem felekezetektől függetlenül a Trianonban darabokra szaggatott magyar nemzet egyik legfontosabb találkozása, közös ünnepe is. Olyan ünnep, amely a határokon átívelve lélekben öszszetartja, összekovácsolja a keresztény magyarságot, az egész magyarságot." §75 1940-10-18 Hajós. §76 1943-12 Lukács. - A ferences szerző (1892-1958) népszerű szónok volt, az ötvenes évek diktatúrája során börtönbe került, és ott is halt meg. 1948-as perét újabban - szerencsésen megtalált iratokra támaszkodva - Mirk Szidónia dolgozta fel (Mirk Sz. 2017). §77 Faragó 1996. 79.