Három évvel később, 2005-ben a szervezők a nagymise helyszínén, a nyeregben
is felállítottak két nagy méretű kivetítőt, ahol főként az oltárra irányított kame¬
ra képei voltak láthatók. Ez jobban követhetővé tette, mi történik az oltárnál, és
egyúttal meg is kettőzte azt: így tehát magába a búcsú terébe is bevitte a média¬
közvetítést, a résztvevőket egy füst alatt nézőkké is alakította. Ezzel egyidőben
újabb lépés volt a mediatizálás irányába, amikor a templomban maradt, oda gyü¬
lekezett búcsúsok számára is elhelyeztek két kivetítőt, így ott is követni lehetett
a nyeregben folyó szertartást.
A Duna Televízió 1996-ban műsoros videokazettán jelentette meg és terjesztette
előző évi, 1995-ös közvetítését a búcsúról. 2008-ban az addigi tizenöt év műsorait
hetente egy alkalommal ismétléssorozatban adták le (ez került be a NAVA archí¬
vumába is), és önálló DVD-n jelentettek meg egy újabb összeállítást."
A búcsús közvetítést jó másfél évtizeden keresztül vezető Barlay Tamás egy
rövid évfordulós emlékezésében felidézte 2001-ben történt első személyes tapasz¬
talatát a búcsúról. Ennek egyik hangsúlya a hegy nyergét megtöltő színes tömegen,
egy másik a hithez, mégpedig a generációk során átadott hithez való évszázados
ragaszkodáson, egy harmadik a gyökerek jelentőségén, egy negyedik pedig a him¬
nuszok éneklése során eggyé forrott lelkeken van. A szerkesztők adásba került
interjúiban, a közvetítésekhez fűzött bevezetőiben és kommentárjaiban éppen
ezek az indíttatások mutatkoztak meg leginkább. Mindezt nem annyira a szemé¬
lyes vonatkozásai miatt tartjuk említésre méltónak, inkább amiatt, hogy a búcsú
mediatizálásának fő összetevői világosabban megmutatkozzanak. Tömeg, hithűség,
magyarság, lelki egység: tévében, sajtóban, szentbeszédekben és emlékezésekben,
élménybeszámolókban szinte elmaradhatatlan egységet alkotnak.
Barlay Tamás huszonnégy évvel a tévés kezdetek után arról írt, hogy a legna¬
gyobb szerepet a Duna Tv játszotta abban, hogy az ünnepre több százezres tömeg
megy oda: