OCR
18. A NYILVÁNOSSÁG LÁTÓSZÖGEI 449 véve, ahhoz képest valóságos és lenyűgöző; ezt fejezik ki a helyszínen a korábban médiából tájékozódók , másra számítottam" típusú megjegyzései. A búcsús tömeget éppen ez a viszonyítási helyzet, ez a mentális háttér választja ketté: azokra, akik közvetítést mellőzve, és azokra, akik a közvetítésre tekintettel vannak jelen a búcsúünnepen. Az utóbbiak helyszíni tapasztalata a képernyőn korábban már látottak mellett kiegészül mindazzal, amire a közvetítés nem irányította rá a tekintetüket, egyúttal megnöveli a várakozást azzal kapcsolatban, ami már ,ismerős". Olykor talán a szereplési vágyat is megnöveli: lelkesebben integetnek, magukat kihúzva állnak a kamera elé, ha valaki mikrofonnal szólítja meg őket. Szójáték, de igaz, hogy a média a távollevőket (kissé) bekapcsolja az eseményekbe, a benne lévőket viszont (kissé) kikapcsolja onnan. Egy később leadott vagy megismételt adásban látott egyházi szertartás élménye az időbeli késleltetés folytán még közvetettebb. Ismétlés a búcsú után néhány héttel még elsősorban az érdeklődés folytonosságából fakad; sok évvel későbbi ismétlések (ilyenek is voltak) inkább emlékfelidézést érhetnek el. Az internet adta lehetőségek, az online archívumok elérhetősége megint csak új befogadói magatartást eredményez. Sok évvel később újra látni egykori tévéműsorokat egészen más, mint a maguk idejében; jobban megmutatkoznak a , régiségek" a szemléletmódban, a kameramozgásokban, a kommentárokban és a megszólalókon. Szőts István, K. Kovács László az 1940-es évek első felében filmre vettek részleteket. Lehetséges, hogy a következő évtizedekben amatőrök készítettek mozgóképes felvételeket. 1990-ben a Magyar Televízió M2 csatornája már készített műsort a búcsúról. Sok évvel később megtekintve ezt a huszonhárom perces adást, láthatjuk, hogy ez már tartalmazza azokat a jellegzetes fordulatokat, amelyek később is vissza-visszatértek. Megszólal ferences szerzetes (Bartók Albert házfőnök) és szakértő (János Pál múzeumigazgató), közelről és távoli nagytotálból követnek egy keresztalját, mégpedig a legszebb és legnagyobb gyimesit, látjuk az ő papjukat, Berszán Lajost, ahogy hatásos szavakkal elindítja a menetet, hallhatunk interjút résztvevővel, aki a múltat is felidézi és a jelen gondjait is felemlíti (akkor éppen: a kisebbségi jogok várt megadását), látunk meghatott, magát elkönnyező női arcot. A szerkezetet búcsús népénekek adják meg, erre vannak rávágva jelenetek képei, és ezekkel váltakoznak a beszélgetések." Rendszeresen készített műsorokat a búcsúról az 1993 óta működő Csíki Tv is. Mint helyi televízió, igen értékes, másfelől forrásértékű volt a tevékenységük. Sok éven át Csúcs Mária és Csúcs Péter alkottak állandó tudósító párost; munkájukra egy idő után a Duna Tv is igényt tartott, átvették az anyagaikat, vagy megbízták őket kiegészítő bejátszások elkészítésével. A kétezres években a Csíki Tv fenntartási és finanszírozási nehézségekkel küzdött, több tulajdonosváltáson átesett, a napi híradójukat többször is szüneteltetni kényszerültek. 834 Vizuális források V/01.