Page 440 [440]
OCR
438 V. A MODERNIZÁLÓDÁS reakcióidővel reagálni, hiszen a tévé- és rádióműsorok többségének készítéséhez nagyobb technikai apparátus, több idő, nagyobb átfutás szükséges. A sajtó fajlagos költsége minden más médiánál alacsonyabb, ezért egyazon olvasóközönségre számítva lapok rétegzett sokasága működhet. Helyi, egy-egy településen vagy annak a környezetében terjesztett lapok mellett megtalálhatók szélesebb körben elérhető napi- és hetilapok, magazinok. Ugyanakkor a terjesztés erősen korlátok közé szorítja a sajtót. A magyarországi újságok Erdélyben az 1990-es évek elején gyakorlatilag még elérhetetlenek voltak, és ez így volt fordítva is. Ugyanakkor az erdélyi magyar sajtó jó része is a saját szűkebb területi határai közé volt bezárva; a Csíkszeredában szerkesztett és kiadott Hargita Népe napilapot akár már csak száz kilométerre északra vagy délre is alig vette és olvasta valaki. Az 1989 utáni erdélyi sajtót 2000-ig a bibliográfus Kuszálik Péter tekintette át, és írt róla tanulmányt. Tőle (is) tudhatjuk, hogy 1989 óta Romániában is sajtószabadság van, a lapok életét már nem a politika, hanem a gazdaság és a közélet változásai befolyásolták. Az 1990-es években alapvetően átalakultak az olvasási szokások, számos magyarországi sajtótermék vált elérhetővé. A televízió térnyerését jelzi, hogy a korábbi korszak napi kétórányi magyar adása után öt-hat belföldi és számos külföldi csatorna érhető el. Erdélyben sokáig mégis erősebbnek látszott a ragaszkodás az írott sajtóhoz. Tíz év alatt közel ezer új kiadvány jelent meg, a tematikus csoportok között az egyházi lapok közel 10, a napi- és hetilapok 5, közeleti-müvelödesi lapok 8,5%-ot tettek ki. A bibliogräfusnak is feltűnt, hogy a szabad lehetőségek milyen sok amatőr megoldást szültek, zavaros évfolyam- és lapszámozások például az ő dolgát is megnehezítették." Magyari Tivadar többször is összefoglalta az erdélyi magyar sajtó néhány főbb jellemvonását és azok összefüggését a kisebbségi társadalom jellegzetességeivel."? Az erdélyi magyar társadalom teljes társadalom, a nyilvánosság szerkezete ennek megfelelően erősen tagolt, a média nagyrészt önálló és széles skálán mozog. Minekutána a társadalom nem homogén, ezért médiája is erősen rétegzett, ám a médiaközönség számottevő része megoszlik a magyar és a román nyelvű média között. A magyar népesség földrajzilag nagy területen él, alig vannak igazi tömbök, és jelentősek a szórványvidékek, vagyis mindenütt relatíve alacsony a médiafogyasztók száma. Ez azt eredményezi, hogy , országos kivetítésben a közösség súlya célcsoportként a reklámpiacon viszonylag csekély", "" így az erdélyi magyar média nem tud kiterjedtebb vagy országos hálózatokat működtetni. Emiatt is van, hogy a sajtó erősen helyi jellegű, a legfontosabb szerepük a megyei napilapoknak van. Ezek mind az 1989 előtti megyei lapok utódai, zökkenőmentesen, olykor csak címváltozással élték át a rendszerváltást, és magánvállalkozásban működnek; egy-egy régióban vagy megyében gyakorlatilag monopolhelyzetük van. Terjedelmük nyolc-tizenkét, 7 Kuszalik 2001. 793 Magyari 2000, 2017. 794 Magyari 2017. 400.
