Page 426 [426]
424 V. A MODERNIZÁLÓDÁS
évben családi vállalkozás volt, az a másikban már lehetett kft., vagy akár fordítva
is. Korondi árusok között például az egyik évben az egyik, a másik évben a másik
családtag árult, ami alkalmasint a címazonosságból derül ki. Eléggé egyöntetűek
a kiadott engedélyekben a négyzetméteradatok, ezek és az értük fizetendő összeg
megszabott volt; 1995-ben az előző évi ár kétszeresét számították fel.
Két év adatai nemcsak a mögöttük meghúzódó valóság, hanem az arról alkotott,
megfogalmazott, kategóriákba sorolt kép miatt is eltérnek. Az azonos árusok be¬
sorolása áruféleség szempontjából nagyjából megegyezik, kisebb eltérések vannak
csak. Amit az egyik évben üdítőként, azt a másik évben hűsítőként jegyezték fel
az adatlapra. Ami 1994-ben , fatányéros, rostonsült, üdítő" vagy burgonyapehely
volt, az a következőben , csomagolt élelmiszer"? lett. A ,zöldség, gyümölcs, hűsítő"
árusa egy év múlva „deligyümölcs”-öt forgalmazott. A ,kakas" mellett 1994-ben
magyarázatul ott szerepel, hogy ,kukoricaszemből pattogtatott kakas" (ezt a kö¬
vetkező évben is felírták egy másik árus mellett).
Mindemellett a kapott adatok értékesek, és ha nem is kell túlértékelni őket, ten¬
denciák és arányok érzékeltetésére alkalmasnak látszanak. Első pillantásra látszik,
hogy az árusok száma mintegy 2590-kal növekedett úgy, hogy a helybeliek száma
azonos, a növekedés nagy részét a máshonnan, mégpedig a távolabbról érkezettek
tették ki. Hasonlóképpen sok árus elfoglalt területe és ezzel a kifizetett helypénz
is növekedett. Az árusok minden jel szerint ,jó vásárt" csináltak a búcsúban.
Kínálatuk szerint legtöbben az élelmiszerárusok voltak (42), hozzájuk kapcsol¬
hatók még az édességárusok (8) - főként mézeskalácsosok, mert ilyen kategória
külön nem szerepel -, a fagylalt-, kürtőskalács-, pogácsa-, zöldség-gyümölcs árusok
együtt mintegy 10-en. Textilárut és cipőt 23-an, készruhát 9-en, szalmakalapot
10-en árusítottak; iparcikkeket 21-en, kerámiát 19-en, könyvet 8-an, népművésze¬
ti tárgyakat 6-an, kegytárgyakat mindössze 3-an; mellettük feltűnt 1-1 taplóárus,
székes, sorsjegyes is. Magnókazetta árusításra is vagy 9-en vállalkoztak (ma már
ez is archaikusnak hathat).
Az árusok relatív többsége csíkszeredai (73), további 79 Hargita megyei, más
megyéből való 44. Sokan kértek engedélyt a városokból: Gyergyószentmiklós
(2, egyikük 55 mozgóárussal), Székelyudvarhely (24), Sepsiszentgyörgy (12), Brassó
(9), Marosvásárhely (4), Szováta, Székelykeresztúr, Kézdivásárhely (3-3), továbbá
a távolabbi Nagyvárad (2), Nagykároly, Szatmárnémeti, Petrozsény, Szászrégen,
sőt Bukarest, Beszterce szerepel a vállalkozások székhelyeiként. Korondi kerá¬
miaärus 18 volt. Kevesebb a csíki falvakból érkező árus: Csíkrákosról (7, főként
mézeskalácsosok), Madéfalváról (3), továbbá Csikdánfalváról, Csiíkmadarasról,
Csikpälfalväröl, Csikszentmihälyröl, összesen 16. Csak elvetve érkeztek más, távo¬
labbi falvakböl: Szärhegyröl (3), Tusnädfürdérél, Varsägrél, Fenyédrôl, Gyulakutäröl,
Gyimesfelsölokröl, Doböböl.
A kimutatásban szerepelnek az engedélyt kapott árusok négyzetméteradatai
és az engedélyekért befizetett összegek is. Általában napi 2000 lejbe, két napra
ennek a kétszeresébe került egy négyzetméter (egy-egy esetben adták féláron), és