OCR
420 V. A MODERNIZÁLÓDÁS A csíksomlyói búcsúval kapcsolatban végzett megfigyeléseink és kutatásaink más vonatkozások feltárására is módot adnak. Honnan valók az árusok? Hogyan gyarapodott a számuk? Hol és hogyan helyezkedtek el? Milyen csoportjaik vannak, mi az árukészletük, mi mindent vesznek az emberek? 1990-ben, az első szabad ünneplés alkalmával megfigyeléseink szerint még igen kevés árust lehetett látni a helyszínen. Kegyszerárusból (a ferencesek saját, a templomkertben felállított üzletén kívül) például még csak egyetlenegy volt. A hetvenéves, Sepsikőröspatakról érkezett Kicsi Béla, aki ólomból saját maga öntötte a feszületeit és készítette rózsafüzéreit, szombaton hajnalban elmondta, hogyan kezdett hozzá, hogyan kísérletezte ki a formázás technikáit. (Kitől tanulta ezt?) A Jóistentől, azt mondhatom. (De valaki csak megmutatta?) Nekem senki, soha. 13 hónapot feküdtem Marosvásárhelyen, vesével... S a rózsafüzért az ágyba fekve kezdtem kötni, csak úgy [...] Es aztán próbálkoztam, először agyagba belenyomtam egy korpuszt - de az agyag nem bírja a forró anyagot. Osztán akkor megpróbáltam a gipszet, az jó, a gipsz az száz darabot is kibír egy forma. (És hogy formázza meg?) Belenyomok egy ilyen testet a gipszbe, mikor megkevertem, lágyat. Természetesen leolajozom azért, hogy ne ragadjon hozzá. Akkor kiszárítom a gipszet, egy 24 órát kell álljon benne. Osztán akkor kezdem önteni. (És ez ólom?) Ólom, azért, mert az alumíniumot nem tudom megolvasztani, kályhába nem olvad. Osztán a Jóisten mindig rendel. (Igen, de nem könnyű hozzájutni.) Nehéz, de mindig valahogy a Szűzanya megsegít, mert benne bízom." Kicsi Bélának korábban voltak konfliktusai a milíciával, és árulni is kockázatosabb volt; 1990-ben viszont már százas tételekben rendeltek tőle a papok. Nagyságtól függően 15-20-25 lejért árulta a feszületeket. Az egyéb árusok - korondi fazekasok, udvarhelyi játék- és bizsuárusok, egyhazi kegyszerarusok, újságárusok — csütörtök-péntek folyamán érkeztek autókkal, és szombat-vasárnap voltak a legtöbben. A későbbi árubőségnek akkor még nem volt nyoma, alig lehetett például ruhafélét látni. Vasárnap a legtöbben hazamentek, hétfőig csak egy cukorkaárus tartott ki. Többeket a munkahelyi kötelezettségeik vártak, kiegészítő keresethez csak a hétvégi szabad idejükben juthattak. A Szék útján, a körmenet útvonala menti kerítéseknél alkalmi kiadványárusok foglaltak helyet, köztük olyan is, aki gyorsan összecsukható felnyitott bőröndből árult kezdetleges szentképeket. Lacikonyhás, kertjük kapujában harapnivalót áruló asszonyokat is lehetett látni. Az árusok akkor, az első szabad évben a megnyíló lehetőségeket kihasználva ott helyezkedtek el, ahol az érzékük azt diktálta, hogy nagy forgalmuk lesz. 1990-ben még kérdés volt, hogy a továbbiakban hogyan rög776 Interjú Kicsi Bélával, 1990. június 2.