OCR
17. VÁSÁR 419 két is7."? A búcsúvásárral kapcsolatban áttekintő jellegű Bálint Sándor és Barna Gábor történeti és elemző szempontokat is felvonultató fejezete a Búcsújáró magyarok című kötetben. A szerzők hangsúlyozzák a búcsú és az árucsere/vásár történetileg igen szoros kapcsolatát (ami még a búcsú szó ’vasar’ jelentésvaltozasaig is elment), gazdag példatárat vonultatnak fel a kedvelt vásári tárgyak köréből, kitérve azok szimbolikus, kultikus szerepére és a helyi mesterekre gyakorolt hatására is. Részletes felmérést vásári árusokról 1983-ból Egerből tudtak idézni, ahol akkoriban harmincöt vásári sátrat számláltak össze. Úgy látták, hogy a használati cikkek jórészt kiszorultak a kínálatból, és a presztízs-, illetve reprezentatív funkciókat betöltő árucikkek domináltak."" Kegytárgyak célzott elemzését két Ipoly menti falu anyagán keresztül Tomán Erzsébet kísérelte meg, írásában olyan modern fejleményekre is tekintettel volt, mint a kegytárgyak értékvesztése, elhasználódása, a hagyományosak mellett az értéktelennek, sokszor giccsesnek tartott, és ezért a kutatók figyelmét kevésbé felkeltő újabbak megjelenése, a templomi és a kegyhelyek búcsúin kívül a kegytárgyüzletek vagy a katalógusok kínálata, amihez ma már a webshopok bőséges kínálatát is hozzátehetjük." 773 Bárth J. 1980. 104. 774 Bálint-Barna 1994. 267-282, vö. Barna 1986. 775 Tomán 1995.