Seite 401 [401]
16. TURISTÁK ÉS ZARÁNDOKOK 399
a színes forgatag. Ez azért érdekes, mert a gödöllői vendégek elsősorban a szál¬
lásadóktól kérdeztek a legtöbbet a búcsú lezajlásáról. Köztük volt olyan (unitári¬
us) vendéglátó, aki a virrasztásra előzetesen annyit mondott: ,Ne számíts semmi
nagy dologra! Ott lesz egy csomó csángó, akik napok óta úton vannak, és nem
mosakodtak, nem öltöztek át, és eszik azt a sok hagymát, a fáradtságtól alszanak
a padban, meg énekelnek - szóval nem történik ott igazából semmi. Majd a bú¬
csún, de igazság szerint ott is jó nagy összevisszaság lesz.” A nem katolikus befo¬
gadók alighanem valamelyest szándékosan is távolabb akarják tartani magukat az
eseménytől, mint amennyire valójában távol állnak tőle.
Az érkezés másnapján, május 24-én, pénteken a csoport - egy csíkszeredai
idegenvezető és két vendéglátó fiú kíséretében - egész napos kirándulást tett.
Az első állomás a Gyilkos-tó volt egy óra sétával, majd a Békás-szoros követke¬
zett, ahol főként vásárlás volt a program. A szorosban csak busszal mentek át,
ezzel megfosztva magukat egy szép sétától. A Szeredába visszaérkezés után a tár¬
saság kisebb-nagyobb csoportokban vendéglátóhelyeket keresett fel, a tizenkét
fős zarándokcsoport pedig körülbelül kétórányi időre kiment a péntek esti vir¬
rasztásba.
(A búcsú napja) Szombaton, a búcsú reggelén a csoport két részletben találko¬
zott a Városháza, illetve a gimnázium előtt. A menethez tizenhárom vendéglátó is
csatlakozott. Nem alakult ki igazi menet, inkább csak beszélgető csoportok. Elöl
haladt a táblavivő és néhány énekes, akik néha rá is zendítettek Mária-énekekre.
Időnként mások is elkezdtek egy-egy éneket, vagy bekapcsolódtak az előttük vagy
utánuk haladók éneklésébe. Egy, már több helyen megfordult MDF-tulipános Gö¬
döllő tábla tudatta mindenkivel a csoport hovatartozását. Ezt ünneplőben vitte egy
vállalkozó, aki negyedóránként elszívott egy cigarettát. Két oldalán két lazán öltö¬
zött fiatalember ment nemzeti zászlóval. A csoportban körülbelül nyolcvan ember
volt állandóan jelen. Olykor felbukkant Gémesi György polgármester, de nem volt
nevezhető a csoport vezetőjének. Azok, akik lekésték a találkozót, mindvégig külön
voltak, nem sikerült találkozniuk a többiekkel. Voltak, akiknek az öltözete hétköz¬
napi volt, mások inkább kiránduláshoz öltöztek: susogós melegítő, napszemüveg,
bakancs vagy edzőcipő. A társaság nagy része szolid ünneplőben volt: fehér póló
vagy ing, blúz, sötétebb nadrág, szoknya. Három hölgy miniszoknyában, magas
sarkú cipőben vagy klumpában indult el. Menet közben is voltak, akik odaléptek
az árusokhoz, kazettát, jelvényt, szalmakalapot vásároltak.
A tizenkét fős zarándokcsoportból egy hölgy vitt ajándékot a ferenceseknek:
egy hosszú, akácfából faragott rózsafüzért. Sajnos a sokaság miatt nem kínálkozott
megfelelő alkalom ezt átadni a templom előtt fogadó szerzetesnek, csak később,
a nyeregben. A rendház oldalában többen láthatták, ahogy a szervezők elküldték
a koldusokat a menet útjából, amire hosszasabb beszélgetés kezdődött a nehezen
élőkről. A nyeregben a csoport a nagykátaiak és a csíkszentdomokosiak között
telepedett le körülbelül 10 órakor, órákkal a mise kezdete előtt. A mise kezde¬
téig a hangulat leginkább majálishoz volt hasonlítható evés-ivással, kártyázással.