Oldal 151 [151]
8. A KEGYHELY NÉGY ÉVTIZEDE 149
be; így került egy árverésen magántulajdonba, majd Youngstownba. A kegyhely
másik jeles szobra egy Mária-szobor volt, amit a közösség Fatimából kapott; ezzel
tudtak kötődni egy nemzetközileg ismert kegyhelyhez, aminek mozgósító ereje és
jelképi értelme egyaránt fontos volt. A magyarok számára készült el az úgyneve¬
zett vasfüggöny keresztút, Vudy József alkotása, ahol a stációk feliratai és ábrázolá¬
sai egymásba játszották a Golgota szenvedéstörténetét az elnyomott magyarok és
kelet-európai népek kálváriájával."! A lokális emlékezet erősítését szolgálta az is,
hogy a Szent István-szobor talapzatára és a körülötte elhelyezett falakra felvésték
az egykori magyarországi vármegyék neveit és címereit.
1967-ben az erdélyi ferences atyák P. Mészáros György összeállításában egy
ismertető könyvecskét jelentettek meg a kegyhelyről a múlt és a jelen állapotainak
részletes bemutatásával, amiben vázolták a II. vatikáni zsinat utáni Mária-tiszte¬
let jelentőségét, imákat közöltek, a szentolvasóba belefoglalták a magyar vonat¬
kozásokat is, és helyet kaptak búcsús énekek is.?? Húsz évvel később, 1988-ban
a ferences P. Kiss Barnabás adott ki füzetet a jubileumi Szent István-zarándoklat
alkalmából, melyben így írt:
Az ösi Csiksomlyö nem ünnepelheti teljesen szabadon a Szent Szüzet, ezért
az onnét menekült ferencesek új kegyhelyet emeltek a Védasszonynak. [...]
A csíksomlyói Szűzanya azóta is itt őrködik, és meghallgatja azokat, akik Hozzá
folyamodnak vagy őt kérik. Védi, ahogyan védte és erősítette a szegény szé¬
kely népet a gyötrelmek idején. Évente kétszer van csak magyar zarándoklat:
pünkösdkor és Szent István ünnepe után, szeptember elején. Ezen alkalmakkor
felelevenítjük az ősi kegyhely dicső múltját, hogy a hitnek és kitartásnak forrása
legyen az üldözött magyarság számára. Ugyanakkor a búcsúk hagyományainak
ápolásával elmélyítjük magyaros Mária-tiszteletünket, és átmentjük lelki érté¬
keinket a jov6 nemzedékeknek.**
A kegyszobor másolata, a mintegy másfél méter magas hársfa szobor kissé hozzá
van igazítva a 20. századi ízléshez, vagyis nem akart az eredeti hű utánzata lenni:
[Csíksomlyón] úgy az arcvonásokban, mint a tagokban, valamint a bő köpeny
fekvésében van valamelyes aránytalanság, kiforratlanság. Az arc kissé idegen;
a vállak feltűnőek keskenyek; a redők fekvése kissé mesterkélt. Mindez erede¬
tiséget és bizonyos primitív szépséget kölcsönöz ugyan a szobornak, de a mai
művészi igények számára nem mindenben kielégítő. Az utánzat készítésénél
az volt az irányelv, hogy az új szobor emlékeztessen a négyszáz éves eredetire,
381 Hasonló Magyar Kálvária készült 1934-1936-ban Sátoraljaújhelyen is, amit az 1990-es évek¬
ben állítottak helyre. Mizsák 2001.
382 Mészáros 1967. Új kiadása: Mészáros-Pap 1995.
383 Kiss B. 1988. 1.