1957 őszén Tamás Ferenc, az újonnan kinevezett csíksomlyói plébános kezdemé¬
nyezte a kegytemplomban egy misszió megtartását november 10. és 17. között,
amire Papp Asztrik ferences szónokot hívta meg. Ilyesmire már régen nem volt
példa, gesztusértékű és merész lépés volt ferences páter közreműködését kérni.
Gondoljunk bele, egy év telt csak el az 1956-os magyarországi forradalom óta,
ami után Romániában is komoly megtorlások következtek. A november 20-án kelt
plébánosi beszámoló szerint a missziót vasárnap kezdték, a további napok során
megtartott szentbeszédeken kétszázötven-háromszáz hívő vett részt. , Minden
nap délután külön oktatás volt a gyermekek, legények, leányok, asszonyok, férfiak
részére, akik szintén szép számban jelentek meg." Pénteken este a plébánia teme¬
tőjében, szombaton pedig a kegytemplomban végeztek gyertyás körmenetet ezer¬
kétszáz hívő részvételével. , Mindkét körmenet mindenki számára nagyon megható
volt. A kegytemplomban mindenki virággal a kezében fejezte ki hódolatát a Szűz
Anyával szemben." A péntek esti közös szentségimádás mellett a naponta biztosított
gyónás lehetőségével hétszázötvenen éltek, a záró misén a püspökért és az egész
papságért imádkoztak, Te Deumot és pápai himnuszt énekeltek. Mindebben bíz¬
vást láthatjuk a hiányzó búcsús élmények helyettesítését. Csak elképzelni tudjuk az
örömet, amit az emberek egy évek óta nélkülözött ferences szónok fellépése fölött