Page 143 [143]
8. A KEGYHELY NÉGY ÉVTIZEDE 141
1983-ban a csíksomlyói plébánia kezdeményezte a Kis-Somlyó hegy tetején álló
két, a plébánia kezelésében álló kápolna rendbehozatalát, mert azoknak a tetőze¬
te és vakolata, valamint a kerítések már erősen rászorultak a javításra. Ehhez is
a műemléki hatóság hozzájárulására volt szükség. Főként a festett kazettás meny¬
nyezetet kellett megóvni.
Összefoglalva: negyven év alatt , romlásnak indult? a ,hajdan erős?" kegyhely,
majd lassacskán fel tudott emelkedni a mélypontról, és visszatalált önmagához.
Ebben a szerzetesi, egyházi kitartás játszott döntő szerepet. A szerzetesekkel és
egyházzal élesen szemben álló állami és párthatalom idők múltán meglátta a tu¬
risztikai vonzerő lehetőségét Csiíksomlyóban; ez aztán a diktatúra második felében
mintegy a közös nevezőjévé vált a kettőnek akkor is, ha mind a kettő a maga mód¬
ján értelmezte és a maga javára igyekezett fordítani ezeket a lehetőségeket.
Lelkipásztori munka
A somlyói barátok internálását követő évtizedekben az egész környéknek meg kel¬
lett szoknia az új helyzetet: sehol sincsenek a barátok, akik addig nehézség nél¬
kül el tudták látni az emberek igényeit, kevés a mise, kevés a gyóntató, alig van
hitoktatás, és a meglévő egyetlen pap is a szokottnál több energiát és időt fordít
világiasabb tevékenységekre és azok megszervezésére, építkezésre, javításokra,
kilincselésekre. A papoknak pedig a rájuk terhelődő, addig ismeretlen mennyi¬
ségű munka mellett még a súlyos magánnyal is meg kellett küzdeniük, miközben
a szerzetestársaik korábbi szobáiban és a közös terekben számukra idegen, velük
szemben szinte ellenséges intézmény jelenlétét kellett elviselniük.
1953-ban az idős Bartos Mihály lelkészben komoly aggodalom merült fel, hogy
a templomot esetleg a műemléki felügyeletre hivatkozva el akarnák venni. Ennek
kapcsán fogalmazta meg kérését, hogy az egyházmegyei hatóság akadályozza meg
annak profanizálását, továbbá kifejezte erős ragaszkodását a templomhoz. Leve¬
lében azt is megemlítette, hogy milyen sokan, milyen távoli vidékekről és milyen
erősen vonzódnak a csíksomlyói kegyhelyhez:
A csíksomlyói kegytemplom és kegyszobor a katolikus, különösen a csíki szé¬
kelység hitéletének kősziklája, forrása, gócpontja. A csíki székelység és egyút¬
tal én Credónk: Hiszek: egy, szent, apostoli, katolikus anyaszentegyházban. Ez
annyira erős, hogy még papok is tanulhatnának tőlük. Másfél évi ittlétem alatt
láttam azt a nagy ragaszkodást a kegytemplomhoz és kegyszoborhoz. Arad,
Nagyvárad, Szatmár, Temesvár, Kolozsvár, Brassó, jönnek férfiak és nők, ifjak
és öregek gyónni és áldozni. Reggel 42 6-este 8 óráig vannak a templomban
imádkozva és többször felmenve a kegyszoborhoz. Idős, 76 éves, teljesen visz¬
szavonult ember vagyok, de Istennek hálát adok, hogy 2 oldali sérvvel, nagy
vérnyomässal, fél — de az is gyenge — szemmel készen állok a lelkek megvigasz¬