Page 140 [140]
138 IN. A FELMÜLT (1949-1989)
azt is: szolgáltassák vissza a rendháznak, hogy rendben tudják tartani, és a térre
kevésbé engedjék be a vásári árusokat."
P. Daczó Lukács (saját magának, titokban írt és évtizedekig gondosan dugdosott
feljegyzéseiben) többször felpanaszolta magányosságát, az egyedüllétből fakadó ne¬
hézségeit. ,Rettenetesen egyedül vagyok. Egyedül ott, ahol öt paternek is volt mun¬
kája. Nekem azonban még fráter-segítségem sincsen."?? Nem tarthatjuk kizártnak,
hogy a tíz-tizenkét év magányos küzdelem, ha talán fel nem is őrölte, de az arány¬
érzékét kissé eltorzíthatta, és a realitásokkal kevésbé tudott számolni, így a fokról
fokra felcsillanó lehetőségekben jóval többet látott, mint ami valójában bennük volt.
A korabeli levéltári iratokból látszik, hogy javaslatai, folyamodványai, választ sürgető
levelei olyan gyakorisággal és hevülettel születtek, nemegyszer terjengős előadásban,
hogy azok túlzásait olykor már a püspöknek kellett mérsékelnie, mondván, egyszer¬
re nem lehet mindent elvárni, követelni. Biztos, hogy 1969-1970-ben a kolostori
szoba visszaigénylése mellett még korai és irreális volt további négy ferences oda¬
helyezését kérni, továbbá szóba hozni a rendház korábbi földjeinek visszakérését.5"
A lassan megnyíló lehetőségek diplomatikusabb kiaknázása a Somlyón később,
1970 és 1982 között működött P. Écsy János nevéhez köthető.
P. Écsy János működéséről 1970-től az 1982-ben bekövetkezett hirtelen halálá¬
ig főleg utalásokból és a rendház Historia Domusából tudunk. Jó gyakorlati érzéke
volt, sokat tett a körülmények javításáért. A püspökségen őrzött levéltári iratokból
kiderül, hogy 1971-ben központi fűtést szereltek és , közillemhelyet? létesítettek,
1972-ben kijavították a torony bádogozását, a homlokzati vakolathibákat, vízelveze¬
tő csatornát készítettek a szentély tetőzetére, két évvel később az egész tetőzetre.
A népnyelvű liturgia bevezetése szükségessé tette, hogy a hívek jól követhessék
a papnak az oltárnál mondott szavait. Nagyobb templomterekben, így Somlyón is
az új oltártól nehezebben lehetett érteni a miséző pap szavát, aki csak a prédiká¬
ciók alkalmával ment fel a szószékre. A megoldás a templomok hangosítása volt.
Somlyón ezzel P. Daczó Lukács 1968-ban sikertelenül próbálkozott," majd 1971
áprilisában P. Écsy János tett javaslatot. Az ilyen és hasonló kezdeményezések
minden szinten elakadhattak. A külföldi segítséggel (római Caritas, stuttgarti hang¬
szórógyár, amerikai atyák) megvalósítandó hangosítást a minisztérium Vallásügyi
Osztályának kellett engedélyeznie, de oda csak a püspök fordulhatott a somlyói
templomigazgató kérésére. P. Écsy János 1971. április 17-én kelt levelében a püs¬
pöknek panaszolja fel: , Egyébként is meggondolkoztat és aggaszt az a körülmény,
hogy míg másoknak engedély nélkül is kiadják a hangszórót, aminek behozatalához
engedélyt nem is kértek, a mi esetünkben pedig még az engedély kérését is ilyen
354 Daczó Árpád Lukács jelentése az őszi Mária-búcsúról 1969. szept. 22. GYÉL 1969-1952/23.
355 Daczó 2013. 172.
356 GYÉL 1969-678/14. (Csíksomlyói kegytemplommal kapcsolatos tervezések); 1970-1034/14.
(Csíksomlyói kegytemplom lakás, föld stb. igényei).
357 GYÉL 1968-1049. (Csíksomlyói kegytemplom szükséges javításokról).