ettől kezdve még szorosabb megfigyelés alá vonták a rendházat és minden oda¬
látogatót.
Beázás és penészesedés miatt a teljes anyag igen rossz állapotba került, még az
is kétséges volt, mi maradhat meg belőlük. Harminchárom kötet menthetetlennek
bizonyult, közülük csak kettőt sikerült azonosítani, a másik harmincegyről csak any¬
nyi sejthető, hogy ősnyomtatványok voltak. Hetvenöt kötetet és az orgona feliratát
restauráltak, tizenöt kötet helyreállítása későbbre maradt. Muckenhaupt Erzsébet
könyves muzeológus 1999-ben közölte mindkét lelet katalógusát, 1980-ból ötven
kéziratét és tizenkét nyomtatványét, 1985-ből pedig nyolcvannyolc kötetét (száz¬
tíz cím), és alaposan bemutatta a possessorokat és a kötéseket.?! Később ezekből
kiállításokon is bemutattak néhányat.
A súlyos veszteségeket alig lehetett ellensúlyozni akkor, amikor ahhoz az anya¬
gi, jogi és személyi erőforrások nem álltak rendelkezésre. Mégis azt látjuk, hogy
az 1950-es évek végétől 1989-ig igen sok minden történt a templom, a rendház,
a Kis-Somlyó hegy építményei állagmegóvása, rendben tartása, gyarapítása és jobb
kihasználása terén is. Sok egyéni törődés, töprengés, erőfeszítés, még több szervezés
és közösségi összefogás állt akkor ennek a hátterében. Amit erről ma tudhatunk,
annak alapjául régi egykorú, ám csak újabban előkerült és felhasználható források,
továbbá az 1990 utáni sajtóban megjelent visszatekintések szolgálnak; a szocia¬
lizmus korszakáról e témában 1990 óta még nem született feldolgozás. Érdemes