Page 114 [114]
112 IN. A FELMÜLT (1949-1989)
felhívás a kutatásra, az emlékezésre, és erőforrás azoknak, akik megszabadulhat¬
tak az üldöztetés rabságából, úgy ma sem mondja senki, hogy ami történt, az már
„regen volt”, ,elmult”, ,kár róla beszélni". Az elbeszélő ember (, homo narrans")
révén válik formáló erejűvé bármely történet, akkor, ha volt és van, aki szavakba
öntse, volt, aki emlékezzék, volt, aki továbbadja a valóságos, hiteles torténetet.?”
A ,mi történt" kérdésére így alakulnak ki tömör, sokatmondó és szimbolikus ere¬
jű válaszok, valamint olyanok, amelyek források részletes feltárásán, emlékezések
pontos összegyűjtésén, elemzésén, a történeti folyamatok szakszerű elemzésén
alapulnak. E rövid fejezetben azért szükséges a történeti és szimbolikus erejű vá¬
laszokat felidézni, hogy lássuk a csíksomlyói kegyhely legnehezebb, rejtett négy
évtizedének hátterét.
1949 és 1989 között kerek negyven év telt el, egy egész történelmi korszak,
a romániai egyházak számára a zsidók pusztai vándorlásával felérő időszak.
Romániában 1948. július 27-én kezdődött meg az egyházi iskolák, intézmények
államosítása. A kormány augusztus 2-i dekrétuma elkobzásra ítélt minden egyházi
iskolát és intézményt, szerzetesházat, azok ingó és ingatlan vagyonát. Ettől fogva
az óvodától az oktatás legfelsőbb fokozatáig minden iskola legfőbb feladata az ate¬
ista nevelés lett. Ezzel nem lehetett összeegyeztetni a hitvallásos iskolák fennma¬
radását. Az állam tulajdonba vett minden iskolát és iskolai célt szolgáló vagyont,
legyen az iskolaépület vagy tanszemélyzeti lakás. Nem kegyelmeztek a kántori
lakásoknak sem, hiszen a kántor a legtöbb esetben tanító is volt. Összesen négy¬
százhatvannyolc római katolikus, ötszázharmincegy református, kétszázhatvanhat
evangélikus, harmincöt unitárius iskolát vettek el a felekezetektől. Az addigi száz¬
harmincnégy magyar elméleti líceumból csak tizenkilenc maradt meg. Sok helyen
megszűnt a középfokú elméleti oktatás, például Máramarosszigeten, Gyulafehér¬
váron, Nagykárolyban, Nagyszalontán.?"?
1948-ban a hatóságok rendeleti úton gyakorlatilag megszüntették a szatmári,
a nagyváradi és a temesvári püspökségeket, ettől kezdve csak a gyulafehérvári,
a iasi-i és a bukaresti római katolikus püspökség működhetett. Az egyetlen ma¬
gyar főpásztor Márton Áron maradt, aki ellen egyre élesebb támadásokat intéztek.
s: Ez történt" - adja címként Léstyán Ferenc Erdélyi Szibéria című könyve első,
másfél oldalas fejezetének.
A küzdelem létkérdés volt. Nem volt titok, hogy a katolikus egyházat el akar¬
ták szakítani a pápaság által vezetett római katolikus egyháztól. Erre példát
nyújtottak a görögkatolikus egyház felszámolásával. Bizonyságot nyújtottak
azzal, hogy az egyház működési szabályzatát (statútum) nem fogadták el, és
amikor Márton Áron püspök választ kért arra, hogy a szabályzat alapjául el¬
fogadnak-e négy alaptételt, válaszul Márton Áron püspököt is letartóztatják,
272 Keszeg 2002, 2006.
275 Vincze 1999. 311-312, Gagyi K. 2009. 68-69.