Page 105 [105]
6. TÖRTÉNETEK ÉS SZERTARTÁSOK 103
nepseget, sem azt, ahogy a „kis magyar viläg” idején Somlyó a magyarországiak,
köztük a politikusok zarándokhelyévé is vált.
A világháború után mindaddig, amíg a párizsi békeszerződés újra oda nem ítélte
Erdély egész területét Romániának, a somlyói búcsúra összegyűlt százezres tömeg
a legnagyobb magyar gyülekezés volt. Talán ezért is látta szükségesnek 1946 tava¬
szán Márton Áron püspök, hogy körlevélben adjon útmutatást a búcsú rendjére
vonatkozóan." A ferences tartományfőnökkel egyetértésben, az ő véleményét is
tekintetbe véve figyelmeztette a papságot, hogyan készítsék elő a keresztaljákat;
azt kérte, hogy személyesen tartsanak az emberekkel, hogy vegyék tekintetbe
a régi szokásokat, de ami helytelen, azon okosan igazítsanak, hogy ,a vezetésük
alatt állók ne szaporítsák a ténfergő, álldogáló tömeget". Kiemelte a gyóntatás és az
áldoztatás fontosságát, az énekrend megtartását, mindezt az ünnep méltóságának
megtartása érdekében, , hogy a felvonulás külsőleg is mély benyomást keltsen, és
a résztvevőkre öntudatosító élményt jelentő hatással legyen". Ez az iránymutatás
ATORI
JAL
RUNK It
ZATOS T
ys JR SZ TUS
atk ESTUN X
TEN b A
sol ESENER AH AKA x
14 VALTOZ
pe 3 oe aS Se à
ő
46. Moldvai búcsúsok a Kálvárián. Joseph 47. Márton Áron püspök a búcsúban a Salva¬
Fischer felvetele (1932). KINT Archivuma tor-kapolnanal. Aladics Zoltan felvétele (1939)
237 Orban Sz. 2011.
238 Borsodi-Gergely-Miklös 1996. 79-80.