Seite 98 [98]
96 II. A RÉGMÚLT MA
P. MAGÓCSI JÁNOS a székelyek szónoka, aki a védelmet javasolta; MIKES csíki
főkapitány, aki a sereget vezérelte, emlékezetére 1567 május 15." A szövegből egy¬
értelmű, hogy ezt P. Benedek Fidél sugalmazta (vagy egyenesen fogalmazta); ő az
egyetlen, aki a búcsú eredetével kapcsolatban a székelyek szónokát, P. Magócsi
Jánost emlegeti."
István pap és az 1567-es győzelem emlékezete különösen erős a gyergyóalfalviak
körében. 1878-ban a falubeliek a Salvator-kápolna előtt állíttattak emlékoszlopot,
négy oldalán ezekkel a feliratokkal: 1. , Az első pünkösdi búcsúmenet emlékére
melyet 1567ik évben István gyergyóalfalvi pap Csiksomlyora vezette” 2. ,,Allitot¬
ták 1787ik évben"? 3. ,a gyergyóalfalvi hívek" 4. , Isten! Tarts meg minket őseink
szent hitében és erényeiben". Az oszlop előtt, körül többször láthattunk hagyomá¬
nyos — moldvai, gyergyöszärhegyi, gyergyöalfalvi — zarándokcsoportot énekelni,
imádkozni; a tetején, oldalán szinte sosem hiányzik a virágkoszorú. Kevésbé lát¬
ványos, de az időpontja miatt fontos egy emléktábla a kegytemplom szentélyében
ezzel a szöveggel: , A Szűzanyának 400 évfordulójára Gy-Alfalu 1567-1967 N.N.”
A diktatúra kellős közepén ezt a táblát valakik kitalálták, megrendelték, elkészít¬
tették, odavitték, felhelyezték, és aztán évente alighanem nem is csak egyszer újra
meg újra volt, aki ránézzen biztos történeti tudattal. Egy évvel később, 1968-ban
a gyergyóalfalviak megrendelték a csíksomlyói Mária-szobor képének másolatát, ami
ma a templomukban függ. A képen ugyanaz a felirat olvasható, mint ami a korábbi
kőoszlopra is rákerült. 1996-ban a templom külső falán István pap tiszteletére em¬
léktáblát helyeztek el, a parkban pedig egész alakos bronz szobra áll (Kis Levente
alfalvi származású szobrász munkája), amelyet 2000. június 18-án, Szentháromság
vasárnapján, az egyházközség búcsúján szenteltek fel.
A szabad búcsújárás idején a falubeliek búűcsúvezetője Balázs József helybe¬
li képzőművész lett, aki sokat tett azért, hogy az esemény aktualizált változatai
újra meg újra szóba kerüljenek. 1992-ben kezdte meg a gyalogos zarándoklatok
vezetését Csíksomlyóra. A gyergyóalfalvi templom, illetve egyházközség leírá¬
sa a gyulafehérvári érsekség hivatalos honlapján ugyancsak megemlékezik arról,
hogy , 1567-ben István gyergyóalfalvi pap sereget szervezett János Zsigmond té¬
rítő seregei ellenében. A székelyek megvédték hitüket. Ennek nyomán indult el
a csiksomlyöi zarändoklat”.?”
A hargitai csata jókor és jól megfogalmazott története sűrítve összegzi az erösza¬
kos állami hatalommal szembeni sikeres ellenállás pátoszát. A történet elemi ereje,
hatása véleményem szerint nem kis részben azzal magyarázható, hogy a valóságból
hiányzó győzelem" történetét áthelyezte a forrásokból alig ismerhető múltba, és
áthelyezte a vallási mezőbe. Pontosan oda, ahol szentté és sérthetetlenné vált, válik.
Ebben az értelemben a történet igazsága akkor is fennáll, ha a történeti valósága
227 Benedek F. 2000a. 250.
228 Ambrus 2011. 30.
229 Gyergyoalfalu. https://ersekseg.ro/hu/templom/1154 (letöltve: 2020. januär 31.).