Seite 97 [97]
6. TÖRTÉNETEK ÉS SZERTARTÁSOK 95
nagy időközökben lehetett valahol valami fanatikusabb hangos, kiélezett vitatko¬
zás az újhitűek és a katolikusok között. Ezt a vitatkozást aztán egy szintén fanati¬
kus szónok, jó 200 esztendővel korábbi időpontra téve, véres csatává dagasztotta.
Kellett a híveknek egy ilyen nagy esemény, a pünkösdi nagy búcsú igazolására.
A hívő nép elfogadta, és hamar el is terjedt közöttük ez a mese”.223 Erdekes, hogy
ugyanaz ír így, aki sok más írásában és beszédében nem habozott Babba Mária
legendás alakját mitologikus magasságokba emelni.
Protestáns, különösen unitárius környezetben az ellenkezője a helyzet: ott ösz¬
tönzőleg hatott a már korábban is felmerült ellenérvek megerősítése. 2007-ben az
akkori unitárius püspök, Szabó Árpád nyílt levélben fordult a katolikus egyházi
vezetőkhöz, hagyjanak fel a számukra sértő és történetileg nem hiteles erőszakos
hittérítés emlegetésével. A püspök tovább nem tűrhetőnek nevezte a , célirányos
történelemferdítést, amely minden évben a hitvédelem megtévesztő, és egy másik
felekezet iránti nem éppen keresztényi szeretet jegyében igyekszik hangulatot ger¬
jeszteni és azt évről évre megújítva ébren tartani". Felidézte, hogy a gyulafehérvári
érseket levélben már 1998-ban felkereste, de , azóta is minden maradt a régiben".
A zárás egy kérés a katolikus püspökségek vezetőinek: , szíveskedjenek odahatni,
hogy egy ilyen fontos vallási rendezvény szolgálja a hit és erkölcs elmélyítését nem
csak a római katolikus hívek, de egész magyar népünk lelkében és életében”.**4
A hargitai győzelemnek a kegytemplomon belül két emléktáblát is szenteltek.
Ahogy már említettem, a régebbi a többször áthelyezett Nepomuki Szent János¬
kápolna homlokzatáról került a templom egyik hátsó falára. Ezen a János Zsig¬
mond felett aratott győzelem van megörökítve, de ugyanakkora terjedelemben
az adományozó nemesúr Henter Antalé is. A szöveg szerint a győzelem napja
1559. pünkösd szombatja volt (tehát nem a később megrögzült 1567), János Zsig¬
mondot királyként említi (noha nem volt az), és a , maga szlent] hitét védelmező
székely nép" mellett nincs ott a csíki vagy gyergyói megjelölés, sem a legendás
István pap említése. Tegyük hozzá, hogy ebben az időben még Csíksomlyón élt az
a P. Losteiner Leonárd, aki a megelőző évtizedekben a legtöbbet tette a csatához
kötődő eredettörténet körül, és nem elképzelhetetlen, hogy valami köze lehetett
a tábla állításához vagy annak szövegéhez."
Egy másik tábla ,a tolvajosi győzelem és a pünkösdi búcsújárás három fősze¬
replöjenek” ällit emléket: , ISTVÁN alfalui hitvedö pap, aki magával hozta a népet;
223 Uo, 120-121.
224 2007-05-25 Szabö.
225 A betűhív szöveg, a sorok jelölésével: , Azon győzedelemnek mellyet | 1559-ben pünköst
szombatyán I] ezen a hellyen, nyert ifiabb ] János Sigmond király hada elllen az maga sz-hitét
védelmelző székely nép - Ezen alkotmányt ] emelte Sep.Sz-Ivány Liber Báró ] Henter An¬
tal, az ] Krisztus rendgyének arany keresztes viltézze az apost(oli). királyi és csálszári felség
koltsos hive | és nemes anya Udvarhely szék | f6 király bírója 18177. (A szöveget kisebb vál¬
toztatásokkal közölte Boros 1943. 141.)
226 Vö. Boros 1943. 141, 1994. 133.