OCR
6. TÖRTÉNETEK ÉS SZERTARTÁSOK 91 A történet létrejöttének és kezdeti elfogadásának idején, az 1780-as években más-más módon és okból egyaránt fenyegetve érezhették magukat a Csiksomlyöval szoros érintkezésben lévő szellemi, vallási, társadalmi csoportok. A ferencesek egyre erősebben érezhették a felvilágosult és jozefinista szellemi irányzatok és egyházpolitika fenyegető hatásait, ami lassan véget vetett száz évet átívelő virágzó időszakuknak; a székelyek, köztük is különösen a határvidéken élő csíkiak és háromszékiek közös tudatába 1764 vízkeresztjén mélyen beleszántott a madéfalvi veszedelem drámája, és nem tudták elkerülni a határőrszervezet erőszakos kiépítését, ami a rendi korszak végéig, 1848-ig az életük minden hétköznapi vonatkozásában jelen volt. Sok elszenvedett sérelem oka volt a székelyek régi ,,szabadságának", rendi jogaiknak a megnyirbálása, amit éppen attól a Habsburg-uralkodóháztól szenvedtek el, amely hatékonyan biztosította a katolikus restaurációt és visszaállította az erdélyi katolikus püspökséget. A megelőző két évszázadban, a fejedelemkor 16. század közepi kezdetei óta a székelyek újra meg újra konfliktusba kerültek a fejedelmi hatalommal, az uralkodóval vagy éppen a szultán portyázó török-tatár seregeivel, és körös-körül alig várhattak valakitől hatékony segítséget jogi, politikai, szellemi és vallási törekvéseikben. Szükség lehetett arra, hogy legalább a múltban meg lehessen kapaszkodni, és kéznél legyen egy természetfeletti közbenjárásra megvalósuló nagy győzelem története.