A történet létrejöttének és kezdeti elfogadásának idején, az 1780-as években
más-más módon és okból egyaránt fenyegetve érezhették magukat a Csiksomlyö¬
val szoros érintkezésben lévő szellemi, vallási, társadalmi csoportok. A ference¬
sek egyre erősebben érezhették a felvilágosult és jozefinista szellemi irányzatok
és egyházpolitika fenyegető hatásait, ami lassan véget vetett száz évet átívelő vi¬
rágzó időszakuknak; a székelyek, köztük is különösen a határvidéken élő csíkiak
és háromszékiek közös tudatába 1764 vízkeresztjén mélyen beleszántott a madé¬
falvi veszedelem drámája, és nem tudták elkerülni a határőrszervezet erőszakos
kiépítését, ami a rendi korszak végéig, 1848-ig az életük minden hétköznapi vo¬
natkozásában jelen volt. Sok elszenvedett sérelem oka volt a székelyek régi ,,sza¬
badságának", rendi jogaiknak a megnyirbálása, amit éppen attól a Habsburg-ural¬
kodóháztól szenvedtek el, amely hatékonyan biztosította a katolikus restaurációt
és visszaállította az erdélyi katolikus püspökséget. A megelőző két évszázadban,
a fejedelemkor 16. század közepi kezdetei óta a székelyek újra meg újra konfliktus¬
ba kerültek a fejedelmi hatalommal, az uralkodóval vagy éppen a szultán portyázó
török-tatár seregeivel, és körös-körül alig várhattak valakitől hatékony segítséget
jogi, politikai, szellemi és vallási törekvéseikben. Szükség lehetett arra, hogy leg¬
alább a múltban meg lehessen kapaszkodni, és kéznél legyen egy természetfeletti
közbenjárásra megvalósuló nagy győzelem története.