Oldal 77 [77]
5. A TISZTELET TÁRGYAI 75
Ilyen elbeszélés például, hogy a tatár vezér ki akarta vonszolni, parancsára kivit¬
ték a templomból, szekérre tették, de az nem mozdult meg, nem bírták elhúzni;
a vezér erre karddal odavágott, a sebhely ott van a szobor arcán, a tatár karja
pedig leszáradt tőle. Tucatnyi ilyen történet jelzi, hogy a szobor körül olyan aura
van, amely nem enged erőszakos külső behatást. A por és a füst nem fogja, az arc
minden körülmények között tiszta marad.""
A 18. század második felében a ferencesek háromszor is hivatalos püspöki
vizsgálatot kértek a kegyszobor csodáiról, hogy a kegyhely hivatalos egyházi elis¬
merést nyerhessen. E jóváhagyást harmadik nekifutásra sikerült elérni. Az 1780
után felvett hivatalos tanúvallomások alapján P. Losteiner Leonárd, a rend törté¬
nészének alapos munkája nyomán 1783-ban elkészült egy hivatalos protocollum
a csodatörténetekről.""" Ezek akkor voltak elevenek, amikor a megörökítésüket
még az egyházi elit végezte, többnyire hivatalos formában, főként latinul. Ezekben
a krónikákban ritkaságnak számítottak a magyar nyelvű betétek." A megörökített
történetek jelentős része - ahogy azt az egykori tanúvallomásokat elemző Bárth
János kimutatta — a magasabb társadalmi rétegektől származik.!9 Így érthető,
hogy a szóbeliségben, a néphagyományban ilyenek alig maradtak meg, vagy ha
igen, akkor azok az írásbeliségből kerültek oda vissza. Ezt szemléletesen tekinti át
Magyar Zoltán tanulmánya."" A püspöki szentszék az abban foglaltak egy részét
elismerte természetfeletti eredetűnek - noha nem nyilvánította egyértelműen cso¬
dának -, és ,csudatételekkel jelesnek és koronára méltónak" (statuam et miraculis
insignem et corona dignam declaramus) nyilvánította a kegyszobrot.!"! Ettől kezdve
azt többször is csodákkal ékesnek, csodatevőnek nevezték, még inkább annak tar¬
tották. A történetek rövidített változatát Losteiner évtizedekkel később állította
össze; ez a legelső magyarul irt szöveg Csiksomlyöröl, ami hosszú lappangás után
végre 2015-ben jelenhetett meg."
Ahogy azt ma látjuk, a vizsgálatra azért volt szükség, mert a barokk vallásos¬
ság felvirágzása a szent helyek olyan számbeli gyarapodását hozta magával, hogy
lassanként összegubancolódtak a szálak akörül, hogy melyek az ,igazi", és melyek
a csak emberi törekvésekből kinövő kegyhelyek; ezért az egyházi felsőbbség fon¬
tosnak tartotta saját ítélete érvényesítését. A világi hatalom , felvilágosult? racio¬
nalista törekvései pedig (sok más egyház- és vallásellenes intézkedéssel együtt)
más, sokkal földközelibb okokból kérdőjelezték meg a kegyhelyek létjogosultságát.
166 Boros 1994. 61-74.
167 Protocollum 1783. Ez a kézirat még közlésre vár. - A tanükihallgatäsok egy nem vegleges
tisztázatát Bárth János közölte és elemezte (Bárth J. 2000).
168 Ilyeneket P. Losteiner Leonárd Cronologiájából közöltem: Mohay 2015a.
169 Bárth J. 2000.
170 Magyar 2016.
171 Jordánszky 1988. 139-140. A határozat mind a mai napig nem jelent meg sem latinul, sem
magyarul.
172 Mohay 2015.