Page 55 [55]
4. ÉPÜLETEK ÉS TEREK 53
rületen már számolni kell egy korábbi, jelentős részben csaknem biztosan magyar
lakossággal." Erre csak régészeti leletek és helynevek utalnak, mivel írásos forrá¬
sok az 1330-as évek előtt még egyáltalán nincsenek. A terület a 11. századtól már
biztosan lakott volt, a 12. századtól pedig már megszilárdult településhálózattal
számolhatunk. A székelyek 13-14. századi megjelenése jelentős átalakulást hozott:
jórészt eltűntek a korábbi magánbirtokok, elhagyták a régebben épült várakat,
átrendeződött az egyházszervezet és a faluhálózat."" Ezekben a századokban szi¬
lárdult meg Csík magyar népessége: ezt minden más erdélyi és székely területtől
megkülönbözteti, hogy innen minden égtáj felé tekintve — Gyergyóban, Három¬
széken, Udvarhelyszéken, Gyimesben - azöta is magyar többsegüek a területek.!!7
Katolikusokról Csíkban a középkor óta tudunk. Arról azonban sajnos semmi
bizonyosat, hogyan és mikor került sor a keresztény hit átvételére Csíkszék terüle¬
tén. Azt sem látjuk, hogy ott a kereszténység előtt milyen hitvilág lehetett, milyen
kultuszok éltek, hol voltak - ha voltak - szent helyek. Emiatt igen bizonytalan ala¬
pokon áll, gyakorlatilag a fantázia világába tartozik a (Diószegi Vilmos kifejezésé¬
vel) ,pogány magyarok hitvilága" bármely alakjának, esetleges „istenasszonyänak”,
„napkultuszänak” keresése a csíksomlyói búcsújárás környékén a 20. században.
A térségben a 12. századtól sorra épültek Árpád-kori templomok. Szinte biztos,
"5 Benkő 1998.
116 Botár 2008a, 2011, 2012.
17 Újabb összegzés: Bárdi-Pál 2016.