Page 49 [49]
3. FOGALMAK 47
szobra a 17. század óta Magna Mater Austriae; talán ez az első kegyhely, amely
a katolikus Habsburg-uralkodóház kitüntető figyelmének köszönheti ki nem mon¬
dott, de valóságos rangját." Horvátországban a zágrábi egyházmegyében fekvő
Marija Bistrica kapott nemzeti kegyhely rangot, ahol egy, a 15. században fekete
fából készült Madonna-szobor körül alakult ki tisztelet — a szobor kétszeri elrejtése
folytán több hullámban is. A templomot 1923-ban emelték basilica minor rangra.
1935-ben a szobrot koronával ékesítették, és Máriát a horvátok királynőjévé , ki¬
áltották ki", 1942-ben pedig Czestochowából hívtak oda pálosokat. A háború után
a kommunista hatalom itt is tiltotta, akadályozta a búcsújárást. A horvát püspöki
kar 1971-ben, a Tito-rendszer kellős közepén emelte nemzeti szentéllyé.!97
Szlovákiában két régi Mária-kegyhely a nyugat-szlovákiai Sasvár és a kelet-szlo¬
vákiai Mária-hegy Lőcsén, korábban mindkettő Magyarországon volt. Sasvárt ala¬
pos kivizsgálás után az esztergomi érsek ismerte el kegyhelynek 1732-ben, aztán
a pálosok gondjaira bízta, akik felvirágoztatták, majd a rend eltörlése után egyház¬
megyei kezelésbe került; 1927-ben pápai dekrétum ismerte el a szobor ábrázolta
Fájdalmas Szűz Máriát a szlovákság patrónájának.!9 A lőcsei Mária-hegy fő búcsús
ünnepe július 2-án Sarlós Boldogasszony, akárcsak a csíksomlyói kegyhely titulusa.
Nemzeti kegyhelynek számít Katalóniában a Barcelonától nem messze, hegyek
között fekvő bencés apátság, Montserrat. Ismert, hogy a polgárháborút követő
Franco-érában az állam a katalánok és más nemzeti kisebbségek, például a basz¬
kok minden kulturális és politikai törekvését erőteljesen elnyomta. Érdekes, hogy
egy szekularizált társadalomban mégis az egyház, főként a hierarchiával kissé
szembenálló alsópapság vált a nemzeti gondolat egyik menedékévé; az ősi bencés
kegyhelyen 1947-ben - hosszú idő után először - százezer ember gyűlt össze de¬
monstratív módon, nemzeti lobogókkal, katalán nyelvű szónokokkal egy jelképes
liturgikus esemény, a Mária-szobor megkoronázására. Az elemző hangsúlyozza,
hogy itt a baloldali aktivisták éppúgy szerepet játszottak, mint a szerzetesek.!"
Litvániában, ahol a lakosság mintegy háromnegyede katolikus, és az egyház számít
a legstabilabb kulturális és vallási intézménynek, a 17. század óta a régi vilniusi
városfal egyetlen megmaradt erődítése, a Hajnal kapuja, illetve az ottani Mária¬
ikon vált nemzeti kegyhellyé; a cári és a szovjet megszállás idején itt és más Má¬
ria-kegyhelyeken ugyancsak mintegy rejtett menedékre talált az elnyomott litván
nemzeti gondolat. Amikor 1920 és 1939 között Vilnius (Wilno néven) Lengyelor¬
szág része volt, akkor viszont a kegykép 1927-es megkoronázása az egymással el¬
shee
106 Farbaky-Serfözö 2004.
107 Kuretié 2004.
108 Ipolyvölgyi 1991, Serfőző 2012, Sedlmayr 2013.
10° Conversi 1997. 125-130.
110 Griffante 2014. Katolikus egyház Litvaniaban: http://www.lcn.It/en/bl/sventoves/ausrosv/
(letöltve: 2020. március 8.).