érzelmileg felfokozott állapotban és nemzeti jelképekkel körülvéve megélik az ösz¬
szetartozást sok ismeretlennel, és ez mint nemzeti összetartozás identifikálódik.
Kézenfekvő példa a nemzetközi futballmeccsek esete.
Kegyhelyekkel kapcsolatban korábban, például 17-19. századi felsorolásokban
természetesen nem használták a nemzeti jelzőt," hiszen maga a fogalom is csak
19. századi. A nemz igéből származó nemzet szavunk 15. századi, ám a nemzeti
szó csak 1777-ből adatolható először, és a nyelvújítás eredményeként terjedt el
szélesebb körben."
Újabb időkben a nemzeti jelzőt a sajtóban és a szakirodalomban sokszor kegy¬
helyekre is alkalmazzák. Számos kegyhely vonzásköre itthon és Európa-szerte
több etnikumra terjed ki, ennek megfelelően a szent szolgálatok is több nyelven
zajlanak. Új fogalommal van dolgunk, amely viszonylag későn került be a töb¬
bi, már százötven-kétszáz éve a nemzeti jelzővel ellátott fogalmak és kifejezések
sorába (intézmények nevei, folyóiratok címei stb.). A nemzeti kegyhely kifejezés
először 1888-ban jelent meg Czestochowára vonatkozóan egy katolikus hetilap
Lengyelországról szóló kisebb cikkében," 1902-ben pedig Vajdahunyadot említik
mint magyar nemzeti kegyhelyet.? 1904-ben még mellékes, hangsúlytalan jelző
Máriabesnyő mellett. A kifejezés évtizedeken át külföldi vallási helyekre, mint Fa¬
tima, Santiago de Compostela, illetve még inkább civil történelmi emlékhelyekre
vonatkozott, mint Vajdahunyad, Eger, Szeged/Hősök Kapuja."" Hasonló a helyzet
1945 után is: az egyházi sajtóban a külföldi kegyhelyeket értették rajta, miközben
némileg anakronisztikus módon a szocializmus kori világi szóhasználatban is nem¬
zeti kegyhely gyanánt emlegették például Ópusztaszert vagy Mohácsot. A kegyhely
szó vallási értelme még inkább háttérbe szorult, amikor például a norvégiai Kon¬
Tiki tutajmúzeumra is alkalmazni kezdték.
A nemzeti kegyhely kifejezés vallási környezetben két értelemben használatos.
Van, amikor évszázados hagyományok, a vallási és nemzeti közösség közmeggyő¬
ződése és kultusza erősít meg és emel fel erre a rangra kegyhelyeket; másfelől
egy kegyhelyet hivatalosan is azzá tehet az arra jogosult egyházi vezetés. Ilyenkor
a nemzeti gyakorlatilag országost jelent. A kettő alig is választható el egymástól,
hiszen egy püspökkari döntés sem alapozódhat másra, mint jól beágyazódott ha¬
gyományokra. Számos ország nemzeti kegyhelye már jóval a hivatalos jóváhagyást
megelőzően országnyi területekre (s azok több népére) kiterjedő vonzáskörrel ren¬
delkezett, amit aztán uralkodók, előkelőségek vagy más világi szervek demonstratív
látogatásai erősítettek meg.