Oldal 46 [46]
44 I. BEVEZETÉS
Nemzeti kegyhely
A felületes szemlélő számára is látható, hogy búcsújáróhelyeken - a hazaiakon
mindenképpen, és általában a külországiaknál is — a kifejezetten nemzeti jellegű
megnyilatkozások és megnyilvánulások meglehetősen ritkák. Kegyhelyekre a za¬
rándokok nagyrészt vallási indíttatásból mennek, nincsenek ott a nemzeti lobogók,
a nemzeti himnusz, vagy ha igen, akkor nem nagyobb gyakorisággal, mint bármelyik
ünnepi nagymisén, ahol szokás szerint felhangzik a Himnusz, és kint van egy-két
lobogó. A búcsúk megszokott menetében sem Máriapócson, sem Mátraverebély¬
Szentkúton nem tapasztalunk olyasmit, hogy a szentbeszédekben a nemzet miben¬
létére, egységére, összetartására utaló részletek hangoznának el. Miért beszélünk
mégis nemzeti kegyhelyekről?
Az utóbbi évtizedek kelet-európai történéseinek egyik fontos összetevője, egy¬
úttal általános tapasztalata, hogy a vallási hovatartozás és a nemzeti identitás igen
szoros kapcsolatban áll egymással. A nemzeti tudat sokszor vallási formákban jelenik
meg, és vallási tartalmak is át lehetnek itatva erős utalásokkal a nemzeti hovatar¬
tozásra." A nemzeti tudat éppúgy, mint a vallási hovatartozás, erős kohéziót képes
teremteni egy szűkebb vagy tágabb közösség tagjai között, s ez a kohézió a kör¬
nyezet szemében egyaránt megjelenhet békés vagy fenyegető formában." Mindez
kiváltképpen igaz azokon a területeken, ahol több nyelv és több vallás él szoros
közelségben." Csíksomlyón a pünkösdkor egybegyűlő tömeg mintegy azt testesíti
meg, hogy a nemzet a modern korban olykor a maga valóságos, fizikai mivoltában
is megtapasztalhatóvá válik a benne részt vevő százezrek számára, és nem csupán
»képzelt közösség? (imagined community)." Manapság az ünnep legalább annyira
a magyarság kollektív nemzeti azonosságtudata felmutatásának s ezzel továbbépí¬
tésének ,szent helye", mint amennyire a csíksomlyói kegyszobrot övező Mária¬
tiszteleté és a Szentlélek pünkösdi kiáradásáról történő megemlékezésé. A nemzeti
azonosságtudat, ami a tisztán vallási tartalmú búcsú oldaláról nézve profán, átvitt
értelemben éppen annyira szent is; még inkább azzá válik a búcsú felfokozott szent
kontextusában, és ilyen értelemben joggal beszélhetünk a szakralizációjáról.? Mivel
a résztvevők egy jelentős részének a saját hazájában nincsen ilyen méretű, ilyen
hagyományú és ilyen ünnepélyességű közös vallási megmozdulása, méltán érezhetik
úgy, hogy a katolikus székelyek ősi kegyhelyén töltődhetnek fel olyasmivel, aminek
híján vannak: autentikus nemzeti érzésekkel. Hasonló feltöltődés mehet végbe más
tömeges eseményeken, ahol a résztvevők valamilyen közös örömben, izgalomban,
"1 Daniel-Durham 1997, Gereben-Tomka 2000, Keményfi 2004, Bartha 2015.
"2 Hofer-Niedermüller 1987, Kapitány-Kapitány 2002, A. Gergely 2002.
93 Bartha 1987, Erős 1995, Erős (szerk.) 1996, Pávai 1996, Pozsony, 1996, Éger-Langer (szerk.)
2001, Tomka 2005, Ilyés 2008, Eriksen 2008, Kupa (szerk.) 2008.
94 Anderson 1991.
95 Brandt 2013.