Az 1990 utáni néprajzi szakmunkák szerzői körében elsőként Tánczos Vilmost
kell említeni. Ő már 1990 elején elkészített egy történeti áttekintést, majd egy
konferencia-előadás nyomán 1991-ben a búcsújárás régi hagyományait elevenítet¬
te fel, és később is vissza-visszatért a témához. Adatközlései, történeti áttekintése
és különösen a , rituális dráma katarzisáról" megfogalmazott gondolatai kezdettől
fogva gondolatébresztőek voltak." Amikor 2011-ben Romániában kezdeményez¬
ték, hogy a csíksomlyói búcsújárás felkerülhessen az UNESCO szellemi kulturá¬
lis örökség listájára, annak szakértői háttértanulmányát Tánczos Vilmos írta meg.
2016-ban megjelentette összefoglaló könyvét Csíksomlyó és a népi vallásosság
gazdag összefüggésrendszeréről. A kötet fejezetei mögött évtizedes személyes
tapasztalat, módszeres kutatás áll. Kötetében részletesen kifejti a somlyói Mária¬
tisztelet jellegzetességeinek főbb oldalait (Segítő Mária, Maria Immaculata, Reg¬
num Marianum), ír a teológiai vonatkozásokról, az ünnepi formákról, a vallásos
társulatokról, a lelkiségről és a kegyszoborhoz való vallásos-mágikus viszonyulá¬
sokröl. Csiksomlyö, a kegyhely bemutatását a résztvevők, a rituális események,
majd a búcsújárás történeti korszakainak interjúrészletekkel, megfigyelésekkel és
fényképekkel gazdagon dokumentált részletezése követi egy-egy tartalmas feje¬
zetben. Három fejezet foglalkozik a moldvai csángókkal. A kulturális azonosság és
idegenség kettősségének elemzése után a moldvai Barát bemutatása következik,
ahol a helyi egyházi vezetés egy Csíksomlyóval szembeállított, azzal konkurens
Mária-kegyhelyet formált ki a iasi-i egyházmegyében. Újdonság egy fejezet a két
világháború közötti, korábban nem tárgyalt erdélyi ferences kezdeményezésről,
a Szent Kereszt Hadserege moldvai tevékenységéről. Rövid befejezés foglalkozik
Csíksomlyó helyzetével a mai világban." Később, miután az UNESCO-hoz intézett
felterjesztési eljárás több forduló után 2016 végén megfeneklett, Tánczos Vilmos
a tapasztalatok elvi-elméleti tanulságait hamarosan igényes tanulmányban össze¬
gezte, amelyben új elméleti keretbe illesztve gondolta át a búcsújárás modernizá¬
lódásával járó következményeket."
A régebbi ferences szerzők közül a rendszerváltás után újra kiadták P. Boros
Fortunát Csíksomlyó, a kegyhely című könyvét, és megjelenhetett P. Papp Asztrik
addig kiadatlan, kéziratban maradt régi könyve is." A már említett Benedek Fidél
Csíksomlyóval kapcsolatos írásainak vaskos gyűjteménye ugyancsak fontos kiadat¬
lan kéziratokat tett hozzáférhetővé."