OCR Output

2. ELŐZMÉNYEK 33

leírása címmel jelent meg a Rugonfalvi Kiss István által szerkesztett A nemes szé¬
kely nemzet képe című kötetben." A szerző már csíkszeredai gimnazistaként is jó
tollú író volt. Egyetemista korában szerepet vállalt az egyetemi közéletben, és az
1930-as évek közepén közeli munkatársa lett Márton Áronnak. Egyetemi tanár¬
ként megírta az erdélyi román földreform lefolyását, falukutató táborokat, szór¬
ványkutatást szervezett. Márton Áronnal együtt került börtönbe 1949-ben, és csak
tizenkét év után szabadult. Nem volt hatvanéves, mikor 1972-ben eltávozott az
élők sorából; a püspök temette. Venczel írásában együtt van a pontos megfigyelő,
az értő elemző és a szinte szépírói hang; a búcsúról írt részlet egy kisesszé tömör¬
ségével foglalja össze mindazt, amit a következő nagy változások előtt az ünnep
jelentett (1. melléklet).

Szinte természetesnek tarthatjuk, hogy az 1990-et megelőző évtizedekben Som¬
lyó alig lelhető fel a szakirodalomban, és még a népszerűsítő műfajban is alig. Önálló
könyv nem született róla, és valódi szaktanulmányra sem találhatunk. Kivételszám¬
ba megy, amit a búcsúról 1975-ben az emigráns magyar jezsuiták által szerkesz¬
tett teológiai-lelkiségi folyóiratban, a Szolgálatban olvashatunk Gyárfás Piroskától
és Pálfi Gézától; ezek az élményszerű írások az akkori búcsúról szinte néprajzi
leírással érnek fel. Az 1970-es, 1980-as években Domokos Pál Péter forrásközlő
könyvének bevezető tanulmányában és a vele készült interjúkban lehetett olvasni
a kegyhelyről.? Rövid adatközléseket publikált Székely László a csíkiak aszkézisé¬
ről, Bosnyák Sándor a csíksomlyói napvárókról, Kóka Rozália moldvaiaktól hallott
csíksomlyói csodákról. A történész K. Lengyel Zsolt 1987-ben Németországban
közölt eszmefuttatást a búcsú és a moldvaiak találkozásáról, ami később magyar
változatban is napvilágot látott." A Kerényi Imre által megrendezett nevezetes
Csíksomlyói passió éveken át futó több száz előadása a nagyközönséghez közel
szakirodalmat nem inspirált. P. Mészáros György, az Észak-Amerikában szolgá¬
ló erdélyi ferences rövid ismertetője az „amerikai Csiksomlyö”-röl a hitbuzgalmi
jellegű kegyhelyismertetések sorába tartozik.? Aki tehát a rendszerváltást köve¬
tően kezdte a témát kutatni, alig tudott mire támaszkodni, és amit kézbe vehetett,
az többségében a régi időkkel foglalkozott. Ezért érthető, hogy 1990-től kezdve
a kegyhelyről szerzett átütő erejű tapasztalat sokfelé a kutatást inspiráló erőnek
bizonyult, és kisvártatva megszaporodtak az adatközlések, tanulmányok, konferen¬
cia-előadások, témafelvetések és kutatási beszámolók.

37 Venczel 1939.

38 Gyárfás 1975, Pálfi 1975.

3 Domokos 1979, 1988, Hajdu 1984.

10 Szekely 1977, Bosnyák 1981, Kóka 1984.

4 K. Lengyel 1987, 1990.

12 Balogh-Kerényi 1982, Nagy P. 1982, Ablonczy 1983.
48 Mészaros 1967, Mészaros—Pap 1995.