Page 331 [331]
12. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK " 329
cia, sőt, Európa jelentős részén korábban elkezdődött, mint nálunk. Magyar¬
ország némi késéssel követi a nemzetközi trendeket, és a javuló tendenciák
ellenére még mindig a világ vezető országai közé tartozik az egy főre jutó al¬
koholfogyasztás terén.
A halálozási adatok szintén jelentős javulást mutatnak a vizsgálatba bevont
1995-2019 közötti idöszakban. A csökkenes merteke azonban az 1995-2005
közötti időszakban volt jelentős, a 2000-es évek második evtizedet inkabb a
stagnálás jellemezte.
Csökkent az alkoholprobléma miatt akár alkoholgondozóban, akár pedig
pszichiátriai ellátásban kezeltek száma. Míg azonban a fogyasztási és halá¬
lozási adatokban kifejeződő tendenciák valós változásokon alapulnak, a ke¬
zeltek számának csökkenéséhez erősen hozzájárult az ellátóhálózat kapacitá¬
sának jelentős beszűkülése, valamint az addiktológiai és pszichiátriai ellátó
intézmények finanszírozási szabályainak megváltozása.
Csökkenést láthatunk az alkohollal kapcsolatos közúti balesetek számá¬
nak/arányának az alakulásában, ami valószínűleg a jogszabályi szigorításokra
vezethető vissza.
A munkahelyi balesetek számának alakulása a nagyon alacsony esetszá¬
mok (feltehetően nagy arányú látencia) miatt, a gyermekvédelmi adatok pedig
az állandó jogszabályi és strukturális változások miatt nem teszik lehetővé a
tendenciák értelmezését.
12.3. TÄRSADALMI-DEMOGRÄFIAI TENYEZÖK
A különböző forrásokból származó adatok igen eltérő mélységben adnak in¬
formációt az érintett populáció társadalmi-demográfiai jellemzőiről. A leg¬
részletesebb adatok az önbevallásos vizsgálatokból származnak, de a halálozási
adatokból is néhány lényeges információ kiszűrhető. Az OSAP- és a TDI-ada¬
tok, valamint az ENyÜBS-böl származó információk szintén alkalmasak né¬
hány fontosabb társadalmi-demográfai jellemző vizsgálatára, de amint azt a
módszertani fejezetben már kifejtettük, az ellátó intézménybe vagy az igaz¬
ságszolgáltatás hatókörébe kerülés önmagában is lehet valamilyen kirekesz¬
tődési, minősítési folyamat következménye, és így az itt regisztrálásra kerülők
társadalmi jellemzői bizonyos torzításokat tartalmazhatnak, nem feltétlenül az
alkoholprobléma általános társadalmi jellemzőit mutatva.
A túlzott alkoholfogyasztás vagy a problémás alkoholfogyasztás a férfiakat
mindig, minden kultúrában nagyobb arányban érintette, mint a nőket. Ezt
támasztja alá minden vizsgált adatforrásunk is. Ugyanakkor a férfi-nő kü¬