Page 327 [327]
12. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KÖVETKEZTETÉSEK
Elekes Zsuzsa
12.1. AZ ADATOK MINŐSÉGE ÉS ÉRTELMEZÉSÜK KORLÁTJAI
Kötetünk egyik célja az volt, hogy feltárjuk azokat a torzító tényezőket, korlá¬
tokat, hiányosságokat, amelyekkel az alkoholprobléma mérésére, jellemzésére
használt adatok értelmezésekor számolnunk kell.
Azokkal az általános problémákkal, amelyekről a módszertani fejezetben
szóltunk, Magyarországon is számolnunk kell.
A problémák egy része különböző okok miatt rejtve marad az adatgyűjtők
és adatszolgáltatók számára. Nyilvánvaló alábecsléssel kell számolnunk szinte
majdnem minden mutatónál. Az alábecslések oka lehet az, hogy az adatszol¬
gáltatók különböző okok miatt nem tudják, vagy nem akarják számba venni
a problémát jelző esetek számát, de alábecsléshez vezethet a probléma nem
megfelelő definiálása is.
Az egy főre jutó fogyasztás rendelkezésre álló mennyiség alapján előállí¬
tott adatai a nem regisztrált, Magyarországon elsősorban a házilag előállított
mennyiség fogyasztása miatt feltehetően a ténylegesnél kevesebb fogyasztást
jeleznek. Bár a NAV rendszeres adatgyűjtést végez a legális és nem legális pá¬
linkafőzésre vonatkozóan, a szakemberek szerint ezek az adatok a nem jogkö¬
vető magatartás, valamint az alacsony és csökkenő felderítési arány miatt jelen¬
tős alábecslést tartalmaznak. Az önbevalláson alapuló vizsgálatoknál szintén
számolnunk kell azzal, hogy a válaszolók fogyasztásuk egy részét eltitkolják,
nem emlékeznek rá. Míg azonban a nem regisztrált fogyasztás összfogyasztá¬
son belüli arányát jelentősen befolyásolhatják a jogszabályok (milyen feltételek
mellett és mekkora mennyiséget lehet otthon legálisan előállítani), az árak és
egyéb tényezők (pl. egy kvalitatív kutatásunkból tudjuk, hogy a Covid miatti
határlezárások, majd később az ukrán háború miatt jelentősen lecsökkent az
illegális határ menti alkohol- és cigarettacsempészet). Az önbevalláson ala¬
puló kutatásoknál a bevallás mértékét elsősorban az alkoholfogyasztás és az
alkoholt fogyasztók megítélése befolyásolhatja. Mivel ugyanezekből a kutatá¬
sokból azt feltételezhetjük, hogy Magyarországon az alkohollal kapcsolatosa
attitűúdök hosszabb távon nem mutatnak jelentős ingadozásokat, a trendek
vizsgálatára mindenképpen jól használhatók ezek az adatok.