Page 325 [325]
11. ÖNBEVALLÁSOS VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁGON " 323
gel válnak problémás fogyasztókká, mint a többi családtípusban nevelkedők.
A családi kapcsolat jellege szintén összefüggést mutat a problémás fogyasztás¬
sal: a szülői kontroll hiánya, a szülőkhöz fűződő kapcsolatokkal való elégedet¬
lenség, a családi devianciák növelik a problémás fogyasztás kialakulásának az
esélyét. A fiatalok esetében a szorosabb baráti kapcsolatok, az elmenős sza¬
badidő-eltöltési formák is hozzájárulnak a problémásabb alkoholfogyasztás
kialakulásához.
Egyértelműen szoros összefüggés mutatható ki az általános lelkiállapot,
jól-lét, anómia, elégedettség, valamint a problémás ivás között: minél rosszab¬
bak ezek a mutatók, annál nagyobb a valószínűsége a problémás fogyasztás
megjelenésének.
Végül mind a HBSC-, mind pedig az ESPAD-kutatások határozott kap¬
csolatot mutatnak az online töltött idő és az alkoholfogyasztás között: minél
inkább online történik a fiatalok közötti kommunikáció, és a szabadidő minél
nagyobb részét töltik online, annál mérsékeltebbé válik az alkoholfogyasztás.
A hosszabb távú trendeket tekintve szintén hasonló tendenciákat jeleznek
a kutatások. Az OLAAP szerint a felnőtteknél 2001 és 2003 között csökkent a
fogyasztás és a nagyivás, de nőtt a lerészegedés. 2007 és 2015 között már min¬
den mutató javult. A 2019. évi adatfelvétel a rendszeresebb ivás és nagyivás
esetében növekedést, a többi mutatónál csökkenést jelez.
A leghosszabb időtávot átfogó HBSC kutatás a 90-es évek közepéig növe¬
kedést, majd utána csökkenést mutat az alkoholfogyasztásban. A lerészegedés
sok éven keresztül nem változott jelentősen, de 2009/2010 után elsősorban a
fiúknál csökkent. A kedvező változás jelentősebb mértékű volt a HBSC kuta¬
tásban részt vevő fiatalabb diákok között, mint a 15 éveseknél.
Az ESPAD adatai 2011-ig az alkoholfogyasztás kisebb mértékű, a nagyivás
nagyobb mértékű növekedését mutatják. 2011 és 2015 között minden alkohol¬
lal kapcsolatos mutató javult, kivéve az egy alkalommal egyszerre elfogyasz¬
tott mennyiséget, ami folyamatosan nőtt. 2015 és 2019 között az alkoholfo¬
gyasztás mutatói kismértékben növekedtek a 16 évesek között.
Az ELEF adatai rövidebb időszakra vonatkozó változásokról tudnak képet
adni. Eszerint 2009 és 2014 között a férfiaknál nőtt az előző évben alkoholt
fogyasztók és a nagyivók aránya is, 2014 és 2019 között a fogyasztók aránya
nem változott, a nagyivók aránya pedig enyhén csökkent. Ugyanebben az idő¬
szakban a női alkoholfogyasztók aránya jelentősebb, a nagyivók aránya pedig
enyhe növekedést mutat.
A különböző időintervallumokat átfogó adatfelvételek azt mutatják tehát,
hogy kezdetben a fogyasztás főbb mutatói jeleztek javulást, a 2000-es évek
első évtizede második felében, végén pedig már a lerészegedés és a nagyivás