Page 318 [318]
316 " ELEKES ZSUZSANNA - NÉMETH ÁGNES - PAKSI BORBÁLA
a szerfogyasztó barátok számát mutató változók mutatják a legszorosabb kap¬
csolatot a fiatalok alkoholfogyasztásával. Tehát a kortárs hatás szerepe rend¬
kívül meghatározó.
Érdekes itt fölidézni, hogy az osztályközösség ellentétes viszonyban áll az
alkoholfogyasztással a baráti közösséghez képest. Talán a felnőttel által fel¬
ügyelt iskolai környezet lehet a magyarázata, hogy ez a kortárs közösség, ha
jól működik, pozitív hatással lehet a szerfogyasztásra.
Napjainkban már megkerülhetetlen téma, ha kamaszokról van szó, az on¬
line jelenlét, a különféle elektronikus kommunikációs formák használata és
ezek hatása a fiatalok életére. Jelen esetben az online kommunikáció előtérbe
helyezését mérő skála, illetve egy, a problémás internet- (közösségi média-)
használatot mérő kérdéssor segítségével néztük meg a digitális lét és az al¬
koholfogyasztás összefüggését. Az online kommunikáció preferenciája csak
a részegség havi prevalenciájával mutatott kapcsolatot, mégpedig ellentéteset.
Ez azt jelenti, hogy ha kisebb szerepe van a fiatal életében az online kom¬
munikációnak, akkor nagyobb az esély a lerészegedésre. A problémás közös¬
ségioldal-használat jóval markánsabb összefüggést mutatott: mind a négy
vizsgált alkoholfogyasztási változóval pozitív kapcsolatban áll, és erősebben
a részegségi mutatókkal. Tehát ha probléma van az egyik viselkedésben az
együtt járhat más problémás viselkedéssel. Ezek az eredmények összhangban
vannak más kutatások eredményeivel, miszerint ez esetben is a szélsőség felé
hajló, addiktív viselkedések halmozódhatnak, erősíthetik egymást (Romer¬
Moreno, 2017)
Az alkoholfogyasztás és általában a szerfogyasztás kapcsolata a jólléttel és
mentális egészséggel régóta ismert (Johannessen és mtsai, 2017; Mason-Spoth,
2011) A mi eredményeink is azt mutatták, hogy az alacsonyabb élettel való elé¬
gedettség, a zavart hangulat és különféle pszichoszomatikus tünetek (pl. fejfájás,
fáradtság, ingerlékenység) gyakori előfordulása az alkoholfogyasztás minden
vizsgált formájával pozitív korrelációt mutatott, ami egybevág a szakirodalmi
adatokkal. Az önértékelés azonban csak a részegség életprevalenciájával mu¬
tatott nem túl erős negatív kapcsolatot. Valóban, az önértékelés és az én-haté¬
konyság olyan összetett személyiségjellemző, melynek különböző területei (pl.
szociális önértékelés, érzelmi én-hatékonyság) különböző mértékű és irányú
viszonyban vannak az alkoholfogyasztással (McKay és mtsai, 2012), ezért egy
globális mutatóval nem feltétlenül rajzolódik ki egyértelmű összefüggés.
Jelen fejezetben bemutattuk a 11-17 éves serdülőkorú magyar és európai
lakosság körében legelterjedtebben használt pszichoaktív szer, az alkohol fo¬
gyasztásának számos jellegzetességét, nemek, életkorok és idő szerinti válto¬
zatosságát. Az eredmények részben biztatóak, hiszen több kedvező tendencia